Miért történt változás?
A klubvilágbajnokság eddig formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A torna kis mérete és az európai dominancia miatt kevesen tekintettek rá valódi világversenyként. A FIFA célja viszont az, hogy az új formátummal egy olyan tornát hozzon létre, amely a Bajnokok Ligájához hasonló izgalmat és presztízst nyújt, miközben globális szinten is összehozza a legjobb klubcsapatokat. Emellett kereskedelmi és marketing szempontból is hatalmas lehetőséget kínál a szervezet számára.
A bajnokságban idén is óriási a küzdelem, ráadásul az új rendszer várhatóan egy hónapig for tartani. Mivel nyáron rendezik meg, közvetlenül a legtöbb nemzeti bajnokság vége után kezdődik. A rendező ország a már említett Egyesült Államok, ami talán azért sem meglepő, mert 2026-ban szintén itt lesz a világbajnokság egyik fő helyszíne, így ez egyfajta főpróbának is tekinthető a létesítmények, legalábbis logisztika és szurkolói élmény szempontjából.
Kik vehetnek részt?
A FIFA összesen 32 klubbal számol, amelyeket kontinensenkénti kvóták alapján választottak ki. A kontinentális szövetségek – mint az UEFA (Európa), CONMEBOL (Dél-Amerika), AFC (Ázsia), CAF (Afrika), CONCACAF (Észak- és Közép-Amerika) és OFC (Óceánia) mind saját szabályrendszerük szerint delegálták a csapataikat. A legnagyobb kvótával természetesen Európa rendelkezik, ugyanis innen érkezik a világ legerősebb bajnokságainak többsége. De ez talán nem is meglepő, tekintve, hogy korábban milyen rendszer szerint zajlottak a mérkőzések.
A tervezet szerint Európa 12 csapattal, Dél-Amerika 6 csapattal, Ázsia 4 csapattal, míg Afrika és Észak-Közép-Amerika 4-4 csapattal, Óceánia pedig 1 csapattal vesz részt a tornán. A rendező országnak pedig külön marad még egy kvóta.
A FIFA még tavaly szeptemberben jelentette be a 12 kiválasztott stadiont, amelyek összesen 11 városban kapnak helyet. Lesznek meccsek többek között Philadelphiában, Washingtonban, Seattleben, Pasadenaban, Cincinnatiban, Charlotteban, Atlantában, Miami Gardensben, Nashvilleben, Orlandoban és persze a döntőnek is helyet adó MetLife Stadionban, East Rutherfordban.
Az első meccset június 14-én tartják, helyi idő szerint este 8-kor, ami nálunk éjjel 2-őt jelent. Ekkor csap össze az al-Áhli és az Inter Miami CF a Hard Rock Stadionban, Miamiban. A döntőre pedig egy hónapot kell várni, hiszen 2025. július 13-án tartják a már említett helyszínen helyi idő szerint 15 órakor. Ez Magyarországon 21 órát jelent, így mindenki nyomon követheti a meccset, és élőben tudhatja meg a végeredményt. Senkinek sem kell tehát lemaradnia semmiről.
Hogyan kvalifikálhatják magukat a csapatok?
Az egyes kontinenseken főleg a Bajnokok Ligája győztesek kaptak automatikus indulási jogot a 2021 és 2024 közötti időszakban. A kontinensünkön például a 2021-es (Chelsea), 2022-es (Real Madrid), 2023-as (Manchester City) és 2024-es BL-győztesek automatikusan ott lesznek a tornán. A további csapatok a klubranglisták és koefficiensek alapján kaptak meghívást, ezzel elkerülve azt, hogy egy országból kettőnél több együttes induljon. Egy nemzet maximum két klubbal vehet részt, kivéve, ha több BL-győztes is abból az országból érkezik.
A fent említett csapatokon kívül kvalifikálta már magát a Palmeiras, a Flamengo, a Monterrey, valamint az Al Hilal. Utóbbi a 2021-es AFC Bajnokok Ligája győztese. A végleges lista viszont persze ennél jóval hosszabb. Hiszen ott lesz többek között a Benfica, a Juventus, a Red Bull Salzburg, valamint a Botafogo vagy éppen az Auckland City is.
Mitől lesz különleges a torna?
Ez lesz ugyanis az első alkalom, hogy ennyi élklub méri össze az erejét egy világszintű tornán. Eddig az európai és dél-amerikai csapatok legfeljebb egy-egy mérkőzés erejéig találkoztak, most viszont akár csoportkörös párharcok is kialakulhatnak egy Real Madrid és egy Flamengo között. A különböző futballkultúrák, stílusok és szurkolói bázisok találkozása olyan futballélményt ígér, amit eddig csak válogatott szinten láthattunk. A FIFA reméli, hogy ez még közelebb hozza az embereket a futballhoz, a sportoláshoz, ehhez az élményhez.
Ezzel a lépéssel szeretnék tovább erősíteni a klubfutball globalizációját. A lényeg, hogy a világ bármely pontján élő szurkolók saját térségük csapatát lássák a legnagyobb klubok között játszani. Ez hosszú távon segítheti abban, hogy a kevésbé erős futballkultúrák fejlődhessenek, és új kereskedelmi lehetőségek nyíljanak meg, főleg Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában.
Persze az emberek mindenbe bele tudnak kötni, így a torna bírálatokat is kapott. Több klub és nemzeti szövetség aggályát fejezte ki a játékosok terhelése, a naptár zsúfoltsága és a torna presztízsének valódi súlya miatt. Kérdéses, hogy a klubok a legjobb csapataikkal érkeznek-e majd, vagy tartalékos keretekkel. Az viszont biztos, hogy a FIFA mindent megtesz annak érdekében, hogy ez az esemény világszinten sikeres és látványos legyen.
A 2025-ös FIFA-klubvilágbajnokság azonban tehát nem csupán egy újabb tornát jelent, hanem egy új korszak kezdetét is a foci világában. Egy hónapnyi világszínvonalú mérkőzés, ahol kontinensek legjobbjai csapnak össze, új rivalizálások és futballtörténelmi pillanatok születhetnek. Akárhogy is alakul, egy dologban biztosak lehetünk, mégpedig abban, hogy a futballrajongók egy izgalmas nyárra számíthatnak.