Nemrégiben a segesvári római katolikus egyházközségtől sikerült megszereznem Boldog Apor Vilmos eredeti keresztelési anyakönyvi bejegyzésének a másolatát. (Az, hogy a plébánia birtokában maradtak a matrikulák, ritkaságnak számít Romániában, mivel a II. világháború után az egyházi anyakönyvek az állami levéltárak őrizetébe kerültek. Ez alól csak egy-két egyházközség volt kivétel, ahol eldugták, „nem találták” a dokumentumokat. Nos, ezek közé tartozott, tartozik a segesvári plébánia is.)
Báró Apor Vilmos („L. Baro Vilhelmus Carolus Lazarus Josephus Maria Apor de Altorja”) keresztelési bejegyzéséből most csupán a keresztszüleire vonatkozó részt szeretném közölni. Ennek oka, hogy a dokumentumban található többi adat (születési hely és idő, szülők nevei stb.) már igencsak közismertek a nyilvánosság előtt. A latin nyelvű bejegyzés ezen része a következőképpen szól: „L. Baro Carolus Geusau et uxor, nata Comitissa Helena Donnel, Schloss Engelstein in Austria”. A keresztszülők tehát az osztrák Geusau Károly báró (1856–1910) és – a Salzburgban, 1881-ben elvett – felesége, az ír származású O’Donnell Ilona grófnő (1856–1921) voltak, akik az ausztriai Engelstein kastélyában laktak. (Engelstein ma az alsó-ausztriai Gross-Schönau – ahol Adolf Hitler dédapja, Martin Hiedler is született – része.)
És hogy miért pont ők lettek a keresztszülők, azt némi genealógiai kutatás után sikerült kiderítenem. Summa summarum, a keresztapa az első fokú unokatestvére volt az újszülött édesapjának, báró Apor Gábornak (1851–1898). Vagy még pontosabban, Boldog Vilmos apai nagyanyja, báró Apor Sándorné született Charlotte von Stresow (1829–1898) a keresztapa édesanyjának, Wilhelm Freiherr von Geusauné született Elisabeth von Stresownak (1827–?) volt a húga.
Említésre méltó adalék, hogy mind két lány Rigában látta meg a napvilágot, Johann Georg von Stresow (1789–1837) és Anna Charlotte von Knorring (1802–1860) gyermekeként. A Stresow családról még annyit kell elmondanom, hogy Kelet-Poroszországból származtak, de a XVIII. század közepén az egyik águk az orosz uralom alatt lévő lettországi Rigában telepedett le. Nemesi címüket is az orosz cártól, I. Miklóstól nyerték el 1835-ben.
