
A városi képviselő-testület tagjai rendhagyó módon, a testületi ülést félbeszakítva tekintették meg az elmúlt héten csütörtökön a megújult Városi Sporttelepet. A Gyulasport Nonprofit Kft. üzemeltetésében működtetett Városi Sporttelepen – a gazdasági társaság élére másfél esztendeje kinevezett – Prohászka Zsolt ügyvezető kalauzolta végig a képviselőket a négy nagyméretű labdarúgó-, illetve tucatnyi sportág űzésére alkalmas pályák és kiszolgálóegységek sokaságán keresztül. A látogatók bármerről is érkeztek a telephez, minden bejáratnál új kapuk fogadták a vendégeket, és a lelátós főpályához vezető járda is kiszélesedett. A házigazda természetesen az újdonságok mellett a hiányosságokról is szót ejtett a bejáráson.
A legnagyobb igénybevételű négy labdarúgópálya fűfelületeinek gondozottsága is feltűnő volt, ahogy a nemzetközi méretű labdafogó hálórendszerek a focikapuk mögött, és az is, hogy a Kétegyházi út felőli 1-es pályát 8 méterrel hosszabbították és 6 méterrel szélesítették ki. A salakmotoros pálya megduplázott világításkapacitásával – a nyáresti motorversenyeken túl – különösen az őszi és téli hónapokban segíti ki a városi labdarúgó-bajnoki mérkőzéseket, az NB-s, valamint a korosztályos és a Grosics akadémiás csapatok edzéseit egyszerre három pályán.
A lelátó melletti öltöző, mosoda és az internettel felszerelt irodaépület együttesét varázsolták tetőcserével együtt újjá az elmúlt hónapokban, az épületet napkollektoros víz- és fűtőberendezésekkel szerelték fel.
A belső főpálya látványos gyepfelülete országosan is a legjobbak közé tartozik. Ugyanakkor a nagy hagyományú atlétikai élethez nagyon hiányzik a műanyag borítás, amelyből korábban mindössze csak két ugró és egy dobó nekifutó részre jutott.
Prohászka Zsolt elmondta, hogy a másfél év alatt – több lépésben – 45 millió forint értékű beruházás valósult meg a sporttelepen. Képviselői kérdésekre elhangzott, hogy az elkövetkező esztendők tervei között szerepel az említett hiányosságok megszüntetése, mint például a műanyag borítású pálya, a műhelysor és tárolóraktárak kialakítása, illetve a szükséges akadálymentesítések elvégzése. Természetesen mindehhez pályázati forrásokra lesz szükség.
Nagy népszerűségnek örvend az újonnan kialakított gördeszka-, görkorcsolya- és kerékpárugrató-emelvény, amely még több fiatalt csal ki a sporttelepre. Az egykori bitumenes és salakos kézilabdapályákon egy éve alakították ki a villanyvilágításos műfüves pályát, sőt a másodikat a tél beállta előtt adják át. A teniszklub kezelésében működik a hat salakpályás telep, egy része villanyvilágítással, valamint a közelmúltban épült igényes klubházzal komfortossá téve. A Kétegyházi út felőli fedett teniszpályák magánvállalkozásban – főként téli időszakban funkcionálnak.
A hatalmas terület fa- és bokorállománya is gondozásra szorul, amely jelentős parkrendezési feladatot ad a szerény létszámú pályamunkás brigádnak. A kicsi, de annál aktívabb munkacsapat Bagi Tibor telepvezető irányításával dolgozik, szaktudásukkal önerős kivitelezéseket létrehozva. Az „Út a munkához” program keretében pedig időszakosan támogatott, szerény létszámbővítési lehetőségeket is kihasználja a kft. – mondta végezetül a helyszíni szemlét megköszönő Prohászka Zsolt.
A látottak önmagukért beszéltek. A látogatás során a képviselők egybehangzóan pozitív véleményeik sorát fogalmazták meg az új vezetés másfél éves tevékenységét konstatálva. Bizonyára az elkövetkező időszak is hasonló fejlődést hozhat úgy a létesítményfejlesztés, mint az egészséges nemzedékünk testi nevelése és sporteredményeik gyarapodása terén, s erre a sporttelepet megálmodó elődeink is büszkék lehetnének.
Nyolcvanöt esztendeje
A „város parlamentjének” döntésével éppen nyolcvanöt esztendeje, 1924-ben adták át a Bárdos-hídon túli egykori állatvásártér egy részét a GYAC sporttelep építésének céljaira. A sporttelep építése körül kialakult éles vita néhány mondatát érdemes felidézni a korabeli Békés című lap tudósításából: „G. Kneifel József érvei szerint: Teljesen haszontalannak tartja a sporttelepet, mely a vásártér zavartalan használatát fogja akadályozni. Nem tudott belenyugodni abba, hogy a haszontalan labdadobálók és csak a cipőt szaggató futók, ugrálók miatt a szerszámpiac iparosai máshova helyeztessenek. Erre Palmann Péter dr., református lelkész világos intelmei ekként hangzottak: – Hogy, mily fontos célokat szolgáló a sport, azt már az egész világ tudja, és éppen ezért mindenütt fel is karolja annak ügyét. Nézzünk előbbre, és hallgassuk meg unokáink véleményét, ha azok ennek az ülésnek a történetét olvasva, véleményüket nyilvánítják majd. – Az unokák úgy fognak szólani a nagyatyjukhoz: Szégyelljétek magatokat! Taps a karzaton, majd a javaslatot a nagytöbbség határozattá emeli.”






























