Eredményesnek ítélte az elbíráló bizottság a Gyulai Várszínház drámapályázatára beérkezett három alkotást. A várszínház Nagy Andrást, Wodianer–Nemessuri Zoltánt és Zalán Tibort kérte fel kortárs történelmi dráma megírására. A meghívásos pályázatot a várszínház 50., jubileumi évada alkalmából írta ki a teátrum, melynek témája a a gyulai vár védelméért vívott 1566-os csata. A hattagú bizottság – dr. Görgényi Ernő polgármester, dr. Erdész Ádám történész, levéltárigazgató, dr. Elek Tibor irodalomtörténész, Csiszár Imre rendező, Rideg Zsófia dramaturg és Gedeon József, a várszínház igazgatója – mindhárom beérkezett művet jónak és bemutathatónak találta.
Dr. Görgényi Ernő elmondta, hogy a Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testületének találkozóján, valamint az ötvenedik évadot előkészítő bizottsági ülésén fogalmazódott meg a drámapályázat gondolata. Méltó lenne a kerek évfordulóhoz, ha egy drámapályázat kertén belül kortárs írókkal íratnának egy drámát Gyula végvár 1566-os elestéről. 1566 szomorú év volt a magyar történelemben, hiszen ekkor esett el Szigetvár és Gyula vára is. Ám míg Szigetvár esetében az a kép él az emberek tudatában, hogy Zrínyi Miklós hős várvédő volt, addig a gyulai várat védő Kerecsényi László szabad elvonulás reményében tárgyalásokba bocsátkozott a törökökkel, feladta a várat.
– Annak idején politikai okai is voltak, hogy Kerecsényit árulónak állították be. Szeretnénk, ha ez az egysíkú vélemény az 1566-os várvédőről és szerepéről más megvilágításba kerülne. Rendkívüli drámai szituáció volt a kilenchetes ostrom után, hiszen a várat nem tudták bevenni, de már a várvédők sem tudtak kitartani és döntést kellett hozniuk. Mindezt egy kortárs drámával szeretnénk megmutatni, azért, hogy a közvélemény újragondolhassa szemléletét.
Gedeon József az 50. évadot beharangozó tájékoztatójából kiderült, hogy az évad június 22-én kezdődik az ünnepélyes megnyitóval és Heltai Jenő A néma levente című darabjával. Az évadban kiemelt programokkal kívánnak visszaemlékezni arra a fantasztikus 49 évre, ami a Gyulai Várszínházban lezajlott.
– Nem túlzás állítani, hogy a Gyulai Várszínház a nemzet nyári színháza, hiszen a 20. század második felének minden jelentős magyar művésze megfordult nálunk. A több száz dráma és ősbemutató arra kötelezett bennünket, hogy az ideit kiemelt évadnak tekintsük.
A városházán konferencián tekintik át a színház történetét, köszöntik azokat a művészeket akik kiemelt teljesítményükért művészeti díjakat kaptak, majd gálaestet rendeznek a várszínpadon. Idén is sikerült megnyerni az ország vezető színészeit, bemutatják többek között a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, Erkel Hunyadi operáját. Három új bemutatót ígér a nyár. Shakespeare Hamletje Bocsárdi László rendezésében, a drámapályázat kiválasztott műve és Krasznahorkai Lászlónak a Gyulára vonatkozó írásaiból felolvasó színházi előadás tekinthető meg.
A drámapályázat kapcsán Gedeon József kifejtette, hogy tudatosítani kell Magyarországon hogy Kerecsényi nem volt áruló, a várvédelme megérdemli, hogy hősként tekintsenek rá. Dr. Elek Tibor véleménye szerint, a Gyulai Várszínház történelmének legnemesebb hagyományához tér vissza a drámapályázattal és a majdani bemutatóval. A várszínház a '70-es és a '80-as években elsősorban kortárs történelmi drámák bemutatásával vívott ki magának nemzetközi rangot. Abban az időben a kortárs magyar irodalom megtermékenyítője volt a színház. Elmúlt évtizedek során sokat változott a profilja, de most ismét megrendelőként jelentkezett a drámaszerzőknél.
Eredményes a pályázat, mert az alkotások méltó módon örökítik meg a várvédők hősiességét, ugyanakkor mindhárom műben ott a lehetőség, hogy még jobb alkotások születhetnek, ha az írók és dramaturgok még tovább dolgoznak rajta. Ezért kapták a lehetőséget, hogy még egy rövid ideig dolgozhatnak. Mivel a zsűri tagjai különböző álláspontot képviseltek a legjobb darab tekintetében, ezért nem emelték ki egyiket sem.
Dr. Erdész Ádám érdekesnek tartotta, hogy a történelmi források alapján az írók hogyan formálnak meg egy feszültséggel telt darabot.
– Érdekes volt, hogy ki hol találta meg a drámai konfliktust. Volt olyan szerző, aki erőteljesen a történelmi forrásokra építve felvillantotta a történet lineáris menetét. Sok és érdekes nézőpontot adott, néha a mesteremberek szemével láttatta a történteket, majd azokat a katonákat ütköztette, akik tovább akarták védeni a várat, vagy éppen realistábban szemlélték a kialakult helyzetet. A másik szerző a várkapitány személyét állította drámájának középpontjába. A harmadik darab erőteljesen a mű bemutathatóságára épít. A darab menetében ad egy csavart, ami a végét abszurd irányába viszi el. Minden bizonnyal különlegesen izgalmas szelete lesz a várszínházi évadnak a drámák bemutatása – összegezte a pályázat eredményét dr. Erdész Ádám.
