A reproduktív egészségvédelem, a szexuálisan átvihető fertőzések, a fogamzásgátlás, a terhesgondozás és a kortárs oktatás volt a fő témája a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Békés Megyei Szervezete által megrendezett szimpóziumnak.
A társaság négy évvel ezelőtt indította el a „Megelőzés szolgálatában” című tudományos rendezvénysorozatát. Mára – a változás törvényeinek megfelelően – ez az esemény kibővült a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Reprodukciós Egészség Munkabizottságával.
A konferencia délelőttjén élő, interaktív videó vetítés révén betekintést nyertek a résztvevők a laparoscopos méheltávolító és klasszikus Wertheim műtétekbe, a délutáni tudományos program keretében regionális, országos, nemzetközileg elismert előadókat hallgattak meg.
– A daganatos megbetegedések száma sajnos az utóbbi években növekszik. Szerencsére a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórháznak lehetőség nyílt a Budapesti Nőgyógyászati Daganatsebészeti Központ munkatársaival hivatalosan megkezdeni az együttműködést, ezáltal helyi viszonylatban megtörténhetnek azok a műtétek, amelyekhez távolabbi helyekre kellett utazni a betegeknek – mondta el a dr. Párducz László, a Pándy Kálmán Kórháza Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, a szervezet főtitkára.
Kövesdi József orvos igazgató hozzátette, hogy a gyulai kórház helyi onkológiai centrumként is szerepel, itt a betegeknek egyaránt meg lehet oldani a kemoterápiás és a sugárterápiás kezelést. Abban az esetben viszont, amikor olyan műtéti lehetőségre volt szükség, amit nem tudtak helyben elvégezni, akkor a betegnek utaznia kellet, ezáltal később jutott hozzá az ellátáshoz. Olyan helyen, ahol a műszerezettség megoldható, logikusnak tűnik, hogy ne a beteg utazzon, hanem a szakember. Ungár László, az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályának főorvosa a műtéti lehetőségekről és a távolabbi jövőről beszélt.
– Amikor a daganatos betegség egy családban jelentkezik, az az egész családot megrázó katasztrófahelyzet. A család támogatására nagyon fontos ebben az esetben. Minden praktikus szemponton túl, előny, hogy a beteg a családja közelében van, látogatható. A sebész utazása csak egy kiegészítő plusz része az egészségügyi ellátásnak, a beteg utaztatása hátránnyal jár. Örömmel jövünk Gyulára, ha van olyan hely, ahol érdemes együttműködést kialakítani, ez a város kiemelkedik a körből – hangsúlyozta a professzor.
Tóth Zoltán, a Debreceni Szülészet- Nőgyógyászati Klinika Igazgatója, a Szülészeti- Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnökségi tagja előadásában a védőnői rendszer fontosságát hangsúlyozta.
A védőnői rendszeren keresztül az ország legkisebb települése is elérhető, ezért gondoljuk újra a védőnői rendszerrel integrált terhesgondozást. A védőnői hálózaton alapuló terhesgondozó rendszernek szektorsemlegesnek kell lennie, tehát akár kórházban, akár klinikán, akár ambulancián, vagy rendelőben történik a szakorvosi ellátást, akkor is központi nyilvántartás szükséges a terhesgondozásról.
– Mivel kevés a szülés, a kórházaknak a minőségi és nem a mennyiségre ellátásra kell berendezkednie. Megváltoztak az igények, családközpontú szülészeti ellátásra, háborítatlan szülésre van igény. Mi úgy gondoljuk, hogy legbiztonságosabb, ha intézményi körülmények között tudjuk biztosítani a családias, háborítatlan körülmények közötti szülészeti ellátást. Minél több egyágyas szülőszoba legyen, szülésznők működjenek közben, de a legkisebb patológiás elváltozás esetén a háttér azonnal álljon rendelkezésre, hogy a szövődményeket azonnal el lehessen hárítani.
