Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) lakossági kérésre a Botond utca sebességkorlátozását oldaná fel, illetve járdát építtetne az önkormányzattal a gyalogosok védelmében a Botond és a Tiborc utca között. A képviselő nem mellékesen megemlítette a Tiborc utca aszfaltburkolatának katasztrofális állapotát is.
Dr. Görgényi Ernő (Fidesz) emlékeztette a képviselőt arra, hogy a Botond utca fejlesztésénél az ott lakók kimondott kérésére döntött a képviselő-testület a 30-as sebességkorlátozás mellett, valamint zárta ki a tehergépjármű-forgalmat az utcából. Ha a lakók többsége ennek újratárgyalását kéri a testülettől, azt természetesen a képviselők megteszik, azonban néhány ember kérésére a lakosokkal korábban kötött egyezséget a testület nem kívánja felrúgni. Dr. Párducz László (Fidesz), a körzet önkormányzati képviselőjének legutóbbi lakossági fórumán is felmerült a járdaépítés igénye – mondta el a polgármester. Az említett útszakaszon 10 millió forintba kerülne az új infrastruktúra kiépítése. A Kisökörjárás turisztikai fejlesztése részeként körforgalom épül majd az érintett úton, s ezzel egyidőben lenne célszerű megépíteni a gyalogosjárdát. Addig is az üdülőszövetkezet „közeiben”, igaz kisebb kerülővel, de biztonságosan közlekedhetnek a gyalogosok. A Tiborc utcával kapcsolatosan sem első alkalommal interpellált képviselő. A körzet képviselője, Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) igazi szószólója a Tiborc utca ügyének. A polgármester elmondta, hogy 282 millió forintra lenne szükség a Tiborc utca út- és járdarehabilitációjához.
– Akik naponta azon az utcán járnak, mint ahogy én is, azt tapasztalhatják, hogy nem csak az út állapota, hanem a rosszul kialakított parkolók miatt is balesetveszélyes a közlekedés a Tiborc utcán – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő. Az önkormányzat saját pénzügyi forrásból nem tudja finanszírozni az felújítást. A város ezzel kapcsolatos pályázata pedig tartaléklistára került. A kátyúzás csak átmeneti megoldást jelent – ismerte el a városvezető.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) ezúttal is a Gyula Húskombinátról kérdezett. Véleménye szerint a részleges termelési leállások miatt jelenetős piacvesztést szenvedett el a húsipari cég. A felszámolót idézte, amikor arról beszélt, hogy 700 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy jövő év végig termelni tudjon a gyár. A képviselő szerint a stratégiailag kiemelt státusz már kevés ahhoz, hogy a húskombinát talpra állhasson. Kemény kritikát fogalmazott meg akkor, amikor arról beszélt, az önkormányzaton, a dolgozókon és a gyulaiakon kívül már senkit sem érdekel a Gyulai Húskombinát. Végezetül azt a kérdést tette fel, hogy mi lesz a Gyulai Húskombináttal.
Dr. Görgényi Ernő osztotta képviselőtársa aggodalmát. Azt javasolta a testületnek, hogy a mai napon dr. Máté Istvánnénak, a Gyulai Húskombinát Zrt. kijelölt felszámolási biztosának küldjék el kérdéseiket. A polgármester azt szeretné tudni, van-e remény arra, hogy a munkahelyek többsége megmaradjon a cégénél? Az elmúlt évi 600 millió forintos vesztesége a jövőben megszüntethető-e a cégnek? Mi volt húskombinát veszteségének az oka? Igaz-e, hogy 700 millió forint azonnali forrásra van szüksége? Mit gondol a felszámoló arról, hogy a tulajdonosokat milyen felelősség terheli abban, hogy a cég ilyen helyzetbe jutott?
Durkó Károly képviselő másik interpellációjával a József Attila téren lévő játszótérhez vezető úton, egészen pontosan a Kiss János altábornagy utcában kezdeményezte STOP-tábla kihelyezését a téren játszó gyermekek védelmében. Elhangzott az is, hogy egy 30-as sebességkorlátozó táblára lenne szükség a Bocskai utcában, mivel jellemzően az arról érkezők hajtanak inkább lendületesebben. A testület végül abban maradt, hogy a mérnöki osztály vizsgálja meg a sebességcsökkentés leghatékonyabb módszerét a téren.
Balogh Lajos interpellációjában a városunkban sajnálatos módon elszaporodott lopásokról és betörésekről beszélt. A képviselő tételesen és hosszan sorolta fel a tudomására jutott bűneseteket. Élesen fogalmazott, amikor azt mondta: a lakosok szerint elég volt a statisztikagyártásból a rendőrség részéről, a tulajdonosok és a gazdák nem értik, miért nem történnek komolyabb felderítések a rendőrség részéről, illetve megfelelő szankciók az elkövetőkkel szemben.
A képviselő által felsorolt esetekből néhány meghökkentőt emelünk ki. A Kétmalom utcában valakinek a kertjéből egyszerűen felszedték a diót. A Kerecsényi utcai házába megérkező tulajdonos két idegen asszonyt talált a háza udvarán. Az egyik gyulai gazda élő állatott szállított, pótkocsija defektet kapott, mire visszamentek érte, a pótkocsi eltűnt, később feldarabolva került elő egy eleki vaskereskedésből. Egy Kétegyházi úti tanyáról kolbászt és húst loptak, amit nem tudtak elvinni, azt leöntötték gázolajjal.
Dr. Tábi Tibor kapitányságvezető válaszában hangsúlyozta, a rendőrség csak bejelentett esetekben tud eljárni. Kiderült, hogy a képviselő által említett esetek többségét nem is jelentették a lakosok a rendőrségen. A kapitányságvezető arra kéri a lakosokat, hogy minden egyes bűnesetet jelentsenek be, lehetőség szerint az esemény után azonnal, s a rendőrség 24 órás járőrszolgálata minden egyes esetben intézkedik. A képviselőket arra kérte, hogy személyesen őt hívják fel, ha valamilyen lakosságot érintő bűneset a tudomásukra jut. Közös összefogással tudjuk csak a bűncselekmények számát visszaszorítani – mondta végezetül dr. Tábi Tibor. Sajnos arra sem az interpelláló képviselőtől, sem a rendőrség jelenlévő képviselőjétől nem kaptunk választ, hogy a lakosok miért nem jelentik be a sérelmükre elkövetett eseteket a rendőrségen.
A tájékoztatók között vaskos beszámolót kaptak a képviselők az önkormányzat I–III. negyedéves gazdálkodásáról. A pénzügyi jelentésben azt olvashattuk el, hogy az önkormányzat gazdálkodására a takarékosság volt a jellemző. A vizsgált időszakban az összkiadások 77,1%-ra, a bevételek 72,5%-ra teljesültek a tervezetthez képest. Az önkormányzat csak hitel igénybevételével tudta finanszírozni kiadásait. 2012. szeptember 30-án 358 millió 793 ezer Ft működési hitele, 48 millió 565 ezer forint összegű lejárt határidejű, ki nem egyenlített számlája, valamint 17 millió 989 millió Ft ki nem fizetett működési támogatása volt a városnak. A működési hitelállományt jelentősen megemelte az önkormányzat svájci frank alapú hitelének kedvezőtlen árfolyamváltozása.
Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok is elkészítették az első háromnegyed éves pénzügyi beszámolójukat. A Gyulai Várfürdő Kft. adózás előtti eredménye 57 millió 270 ezer forint, a Gyulai Közüzemi Kft. eredménye 62 millió 375 ezer forint, a Gyulakonyha Kft. eredménye 4 millió 659 ezer forint, a Gyulasport Kft. eredménye -5 millió 428 ezer forint, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. eredménye -1 millió 444 ezer forint, a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. eredménye 2 millió 671 ezer forint, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. eredménye 33 millió 606 ezer forint, a Gyulai Mezőgazdasági és Városfejlesztési Kft. eredménye -11 millió 297 ezer forint.
A főnapirendek között elsőként Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. évi költségvetési koncepcióját tárgyalták a képviselők. A koncepció terjedelmében sokkal soványabbra sikeredett az előző évekhez képest, konkrét számokat sem nagyon találunk benne. Ennek nyilvánvaló oka a közigazgatás és a támogatási rendszer átalakulása. Erre utalt dr. Görgényi Ernő is, amikor azt mondta, az önkormányzatok komoly átalakulási folyamat részesei a központi támogatásokat illetően. A 2013. évi költségvetéséi koncepcióban ezért csak a fő célokat lehetett megfogalmazni. A koncepció főbb irányelvei közé tartozik egyebek mellett az intézmények és a lakossági szolgáltatások biztonságos működése, a takarékosság, a hatékonyabb gazdálkodás megteremtése, a helyi turisztikai adóbevételek hatékonyabb beszedése, részvétel a megújuló közfoglalkoztatásban a munkanélküliség csökkentése érdekében. A koncepció sem adóemelést, sem bérleti díjemelést nem javasol 2013-ban.
Az államhoz kerülő feladatok finanszírozásával összefüggésben 2013. évtől a gépjárműadó-átengedés mértéke csökken, 100%-ról 45%-ra, továbbá a helyben maradó személyijövedelemadó-részesedés megszűnik. A járások kialakításáról szóló törvény alapján 2013. január 1-jétől a járási kormányhivatalokhoz kerülnek az egyes segélyek, így az ápolási díj, az időskorúak járadéka, az óvodáztatási támogatás kifizetése. Az iskolai pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők állami alkalmazottak lesznek, bérük finanszírozását közvetlenül a központi költségvetésből biztosítják.
A napirend tárgyalásakor sor került egy kisebbfajta politikai pengeváltásra is Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) képviselő és Gajda Róbert (Fidesz) alpolgármester között. A DK gyulai elnöke ugyan tisztességes és őszinte munkának ítélte a koncepciót, mégis bajokról beszélt. Véleménye szerint a városvezetőknek ideje lenne szembenézni a realitásokkal: baj van, nem lehet könnyű önöknek sem, egyre zavarosabb a látóhatár, mi lesz az oktatással, a meglévő struktúrák megújításra szorulnak, az önkormányzati cégek önmagukban életképtelenek – hangoztatta a képviselő. Leel-Őssy Gábor például szíve szerint privatizálná a Gyulai Várfürdőt, részvénytársasággá alakítani azt, a részvényesek belépésével felszabaduló kötvénypénzből pedig a Gyulai Húskombinátban vásárolna önkormányzati üzletrészt.
Gajda Róbert szerint soha ne vegyük komolyan Leel-Őssy Gábort, amikor azt mondja, hogy nagy a baj, ugyanis a képviselő ezt minden évben megteszi a költségvetés tárgyalásakor, s az év végére mindig kiderül, hogy mégsem volt olyan nagy baj. Az oktatással kapcsolatosan elmondta, 2013. január 1-jével a pedagógusok munkaviszonya az államhoz lesz kötve, ami azért is van rendjén, mert az állami normatíva sohasem fedezte az oktatás finanszírozását. Az állam ezzel a döntéssel egy hatalmas terhet vett le az önkormányzatok válláról, ahogy ezt a Fidesz-kormány az önkormányzati adósság átvállalásával is megteszi.
Addig a Gyulai Várfürdő nem eladó, amíg én ülök ebben a székben! – reagált határozottan dr. Görgényi Ernő polgármester Leel-Őssy Gábor privatizációs javaslatára. A fürdőt a gyulai emberek építették, s a gyulai emberek adójából fejlesztettük azt. Közgazdaságilag is elhibázott gondolatnak nevezte a Gyulai Húskombinát ilyen fajta megmentését. A húskombinát éves 250–300 millió forint összegű üzemi vesztesége néhány év alatt csődbe vinné az egész várost.
– Az önkormányzat hiába tenné bele az összes pénzét a húskombinátba, a cég négy év múlva ugyanott tartana, ahol most. Jelképes mértékben szerezzünk tulajdonrészt a húskombinátban, annak valóban lenne értelme. Gyulán jelenleg nincs olyan gazdasági csoport, amely segíteni tudna a cégnek. Ebben az esetben nem érzelmi, hanem szakmai kérdésről van szó. Vélhetően azért van bajban a húskombinát, mert nem olyan terméket állít elő, amire a piacnak szüksége van. Ha megtörténne az ön által javasolt privatizáció, az kudarc lenne – fejtette ki a városvezető.
Szalai György az idegenforgalmi adó hatékonyabb behajtásával kapcsolatosan a Gyula-kártya bevezetését sürgette.
A Gyulai Várfürdő Kft. 2012. évi várható eredményét és a 2013. évre szóló üzleti tervének koncepcióját önálló napirendként is tárgyalta a testület. Boros László Attila ügyvezető igazgató az év eleji várakozásokkal ellentétben igencsak kedvező pénzügyi eredményekről számolt be. A várfürdő vendégforgalma 6,8%-kal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, a gyógyászati kezelésen résztvevők száma 10%-kal. A Csomagolj és csobbanj elnevezésű kampánynak köszönhetően a szállodai jegyértékesítésük pedig 84%-kal lett jobb.
A képviselők elfogadták Gyula város Idősügyi Stratégiáját. Az előterjesztésben olvasható, a nemzetközi és a magyarországi tendenciákhoz hasonlóan Gyula város lakosságára is az elöregedés a jellemző, a 31 ezret alig meghaladó népességből közel 6 ezer fős a hatvanöt éven felüli korcsoport. Ez a tény, valamint a tisztelet kultúrája arra ösztönzi Gyula Város Önkormányzatát, hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítson az idősügyre. Gyulán 2012. június 1-jén alakult meg az Idősügyi Tanács. A 22 oldalas dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy a konkrét időspolitikai intézkedések mellett feltétlenül szükséges az érintett korcsoport aktív szerepe, szándéka az életminőség javítására és mindezek kinyilvánítása.
A képviselő-testület módosította a helyi adókról szóló rendeletét. A módosítás a rendelet szerkezetét érintette. Az elfogadott költségvetési koncepciónak megfelelően az új rendelet nem tartalmaz adóemelést, nem csorbítja a mentességek körét, nem vezet be új adónemeket.
A testületi ülés végén elfogadták a Máriafalvai Óvoda tetőszerkezetének cseréjéről szóló határozati javaslatot. A tervezéséhez, engedélyeztetéséhez és kiviteli munkákra bruttó 5 millió 360 ezer forintot szavaztak meg a képviselők.
