Az erjesztéssel tartósított fehér káposzta, főként Közép-és Kelet Európában kedvelt. S nem véletlenül, ugyanis értékes vitaminforrás. A C-vitaminon kívül B1-vitamint, niacint és karotint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. A káposztában lévő glukózinolát képes semlegesíteni a húsok sütésekor keletkező káros, rákkeltő vegyületeket, így a betegségek megelőzésében nagy szerephez jut. Elsősorban a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, az emlő és a petefészek rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek megelőzésében hatékonyak.
A savanyítás megőrzi a káposzta C-vitamin tartalmát is, így a hordós káposzta télen is olcsó vitaminforrás. Az pedig még értékesebbé teszi, hogy az igazi savanyú káposzta ízesítéséhez hagyományosan felhasznált fűszerek (mustármag, kapor, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.) egyben gyógynövények is, és jótékony hatásuk hozzáadódik a káposzta értékeihez.
Savanyított káposzta fogyasztásával sikerült a tengerészeknek legyőzni a skorbutot. A fennmaradt írások szerint, már a Kínai Nagy-fal építőmunkásai is fogyasztották.
A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését. A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. Kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében.
Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta rost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat. A hagyományosan elkészített fogások, például a székelykáposzta, töltött káposzta fogyasztásakor legtöbb esetben azonban nem maga a káposzta okoz kellemetlen tüneteket, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas.
A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni, de a savanyú káposztából számtalan étel készíthető, például töltött káposzta, székelykáposzta, babos káposzta stb., de önálló köretként is kitűnő étel.
A következő ételek alig tartalmaznak zsírt, ezért nyugodtan fogyaszthatjuk! Egészségünkre válik.
Szilvás-káposztás csirkecombok (4 személyre)
4 csirkecomb
10 dkg füstölt tarja
40 dkg szálas savanyú káposzta
2 babérlevél
1 kisebb darab egész fahéj
2 evőkanál olaj
50 dkg burgonya
20 szem mélyhűtött szilva kimagozva
só
A csirkecombokat megmossuk, lecsöpögtetjük. A füstölt tarját kockákra vágjuk. A káposztát 1-2 dl vízzel feltesszük főni. Beletesszük a babérlevelet, a fahéjat, a sót, a füstölt húst, és letakarva 40 percig főzzük. A csirkecombokat besózzuk, és serpenyőben, forró olajon mind két oldalukat elősütjük, majd beletesszük a káposztába, és további 20 percig együtt pároljuk. Ha szükséges, pótoljuk a vizet. A körethez héjában megfőzzük a burgonyát, megtisztítjuk, nagyobb darabokra vágjuk, sózzuk. A csirke sütéséből a serpenyőben visszamaradt olajon kicsit átpirítjuk. A főzés végén a káposztára szórjuk a szilvákat, összerázzuk, és további 10 percig pároljuk. (Vigyázni kell, hogy ne legyen nagyon leveses.)
Energia: 2627 kcal
Fehérje: 264 g
Zsír: 94 g
Szénhidrát: 151 g
Savanyúkáposzta-saláta (6 adag)
60 dkg savanyú káposzta
6 dkg reszelt, zsírszegény kemény sajt
6 dl natúr kefir (savóját csöpögtessük le)
1 teáskanál extraszűz olívaolaj
1 teáskanál reszelt torma
A savanyú káposzta levét lecsorgatjuk, de nem csavarjuk ki. Beletesszük a tormát, az olajat, a kefirt, és jól összekeverjük. Két-három órát pihentetjük, és tálalás előtt szórjuk rá a reszelt sajtot.
Energia: 690 kcal
Fehérje: 33 g
Zsír: 27,8 g
Szénhidrát: 48 g
Jó étvágyat!
