Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a GEO-THERMIC projekt megvalósíthatósági tanulmányában kifejtett koncepciót. Amennyiben a tanulmányban foglaltak szerint Gyulán kiépülne egy geotermikus fűtési rendszer, az üzemeltetésének költségei a gázfűtés költségeinek a felét sem érné el. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt a beruházási költségek megtérülhetnek, a továbbiakban komoly megtakarítások érhetők el, a gázfüggőség csökkentésével pedig nőhet az energiabiztonság Gyula városában. A gyulai hőpiacot átvizsgálva és kielemezve, az úgynevezett „Madaras” kollégium, a Harruckern János iskolai komplexum, a Pándy Kálmán Kórház épületegyüttese, a polgármesteri hivatal, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet, az Implom József Általános Iskola és a művelődési központ kerülhet be első körben a geotermikus fűtési rendszerbe.
A Gyulai Hírlap Online olvasói előtt már ismert, hogy Gyula Város Önkormányzata, a Nagyváradi Egyetemmel és Biharugra önkormányzatával közösen, sikeresen szerepelt „GEO-THERMIC” című pályázatával, melyet a Magyar– Román Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében írtak ki. A pályázatban vállalt feladat hidrológiai elemzések és hidrológiai lehetőségek áttekintése volt, illetve a geotermikus energiahasznosításának vizsgálata Gyulán. A pályázati projekt megvalósítása befejeződött, elkészültek az engedélyezési tervek és a megvalósíthatósági tanulmány. A képviselő-testülettől dr. Görgényi Ernő polgármester felhatalmazást kapott arra, hogy a projektet befejezettnek nyilvánítsa. A tanulmány részleteibe Gyimesi Márton pályázati projektmenedzser avatta a be a Gyulai Hírlap Online olvasóit.
– Milyen lehetőségei vannak Gyulának a geotermikus energia felhasználására? – kérdeztük Gyimesi Mártont.
– A fosszilis energiahordozók készleteinek behatárolódása, használatuknak környezetünkre gyakorolt káros hatásai, s nem utolsó sorban világpiaci árszintjük emelkedése, egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdéseit. De említhetném példaként a megújuló energiaforrások feltárását, illetve felhasználásuk kiszélesítését. Mint ismeretes, Gyula városában jelenleg is több termálkút található. Az üzemben lévő kutak hasznosítása a Gyulai Várfürdő területén napjainkban is kettős, gyógyvíz és fűtési célú hasznosítás törénik. A termál kutak hőkapacitása a kitermelhető vízmennyiségből fakadóan hatalmas energiákat rejt. A kutak átlagosan 80 Celsius fokos hőmérséklete elektromos energia termelésére nem elég hatékony, a hőenergia kinyerésével viszont fűtési célokra kiválóan alkalmas. A jelenlegi felhasználásnál a nyitott rendszerben kitermelt vízmennyiséget a felszínre vezetjük el. A kialakítandó új hálózat zárt rendszerben, a kitermelő kúttól a visszasajtoló kutakig vezet, ahol a kitermeléssel azonos rétegbe juttatják vissza a termálvizet. Ezzel a körforgással tulajdonképpen korlátlan ideig üzemeltethető a kialakított rendszer.
– Milyen műszaki tartalommal bír a GEO-THERMIC pályázati projekt?
– A 2300 méter előirányzott talpmélységű termelő termál kutat a várostól délre, a régi – úgynevezett – nyárfás szennyvíztisztító területén lehet lemélyíteni, illetve a szintén 2300 méter előirányzott talpmélységű visszasajtoló termál kutat a város északi oldalán található Wesselényi Park területén lehet létrehozni. A kutak javasolt helyszínei, valamint a tervezett projekt összes műtárgyának létesítési helyei az önkormányzat tulajdonában vannak. A termelő és visszasajtoló kutak közötti távolság körülbelül 3650 méter. Ez a távolság garantálja, hogy a visszasajtolt hideg közeg biztonságos an fűtődjön fel újrahasznosulása előtt. A termelőkútból kinyert, maximálisan 30 köbméter/óra mennyiségű, 90 Celsius fokos hőmérsékletű termálközeget, a buborékpont alá telepített búvárszivattyú nyomja a kút melletti gáztalanító puffertárolóba. Innen nyomásfokozó szivattyúk táplálják a közeget a távvezetéken és a hőfogyasztók hőcserélőin keresztül a visszasajtolómű puffer tárolójába. A termálvíz végül a visszasajtoló szivattyúk közreműködésével kerül, a visszasajtoló kút szűrőin át, a mélységi rezervoárokba. A termálközeg fogyasztókhoz történő szállítását a föld felszíne alá telepített, NA 150 mm méretű, acél haszoncsöves szigetelt vezetékhálózat biztosítja. A termálközeg az utolsó fogyasztótól a visszasajtolóműhöz való eljuttatása 160-as KPE műanyag vezetékhálózaton keresztül oldják meg. A szigetelt távvezeték előzetesen kalkulált nyomvonalhossza 4250 folyóméter, a visszasajtoló vezeték nyomvonali hossza pedig 1250 folyóméter.
– Hogyan működik a gyakorlatban a geotermikus energia hasznosítása?
– A viszonylag magas beruházási költség miatt egy városi geotermikus közműrendszer a koncentrált, nagyobb hőhasznosítók ellátását képes gazdaságosan szolgálni. A potenciális hőfogyasztók kazánházaiba kerülhetnek a termálenergia fogadást szolgáló korszerű, lemezes hőcserélők és szerelvényeik. A költségtakarékos és hatékony energiagazdálkodási célok elérése, valamint a fokozott üzembiztonság érdekében, a ma ismert legkorszerűbb és leghatékonyabb technológiák és vezérlőrendszerek alkalmazását tervezték be a szakemberek.
A bármely okból változó vízigények kielégítésére és a rendszer lengésmentes működésének biztosítására minden szivattyút frekvenciaváltó hoz működésbe, míg a hőközpontokba telepített motoros szelepek, vezérlő egységekés automatikák a szükségletek szerint irányítják a víz mennyiségét és útját. Valamennyi beépítésre tervezett mérőszintjelző- és biztonságtechnikai műszer távadós kivitelű. A 90 Celsius fokos termálvizet 30 Celsius fokhoz közeli hőmérsékleten lehet visszasajtolni. Amennyiben további alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer áll rendelkezésre, jelentős termálkapacitás hasznosítható hőszivattyús technológiával. A távvezetékrendszer az üzemeltetés időszakában különösebb karbantartást nem igényel.
– Mely intézmények, potenciális hőfogyasztók ellátását szolgálhatja a rendszer?
– A gyulai hőpiacot átvizsgálva és kielemezve első körben az úgynevezett Madaras kollégium, a Harruckern János iskolai komplexum, a Pándy Kálmán Kórház épületegyüttese, Gyula Város Polgármesteri Hivatala, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet, az Implom József Általános Iskola és a művelődési központ kerülhet a geotermikus rendszerbe.
– Milyen anyagi előnyökkel járhat a geotermia bevonása a földgáz kiváltására?
– A tanulmányban foglaltak alapján – a rendelkezésre álló hőpiac ismeretében – 128 477 köbméter termálvíz kinyerésével 32 537 GJ földgáz kiváltására van lehetőség 29 283 GJ termálenergiával. Ez az éves – fűtési célú – hőszükséglet 74%-át jelenti a bekapcsolandó fogyasztóknál. Az a tény, hogy a geotermia hasznosítása gyakorlatilag emisszió-mentes, önmagában minősíti a javasolt projekt környezeti fenntarthatóságát. A már kiépített működő rendszer üzemeltetésének költségei a gázfűtés költségeinek a felét sem érik el. Nyolc–tíz éves távlatban a beruházási költségek megtérülhetnek, a továbbiakban pedig komoly megtakarítások érhetők el, és a gázfüggőség csökkentésével nőhet az energiabiztonság Gyula városában. A közvetlen anyagi haszon mellett a projekt fontos szempontként kezeli a meglévő természeti és épített környezet fenntartását, így már tervezés során is fokozott figyelem összpontosul ezen értékek megőrzésére, az eredeti állapotok helyreállítására.
