"Csak a szomszédba", Szlovákiába és Csehországba kalauzolta el úti beszámolójával a gyulai Huszár József hallgatóságát a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban ma este. A világjáró gyulaiak című sorozat újabb vendégét Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte. A mostani vendég utazására is sokan voltak kíváncsiak, ezúttal feltehetően nem az egzotikus messzeség, hanem a mégis ismeretlen közelség jelentette a vonzerőt.
Huszár József autóbuszos csoporttal járt Szlovákiában és Csehországban, emellett elmondása szerint nagyon sokat gyalogoltak. Valóban, így lehetett olyan képeket mutatni, amelyek megismertették a könyvtár közönségét a csodálatos épületekkel, tájakkal. A hozzájuk fűzött elbeszélésekből megelevenedett a történelem, és az ismereteket az adott kor zenéjével még jobban elmélyítette az előadó.
Pozsonyban, az egykori magyar koronázó városban járt először a csoport. Pozsony lakóinak száma jelenleg mintegy 430 ezer, négy százalékuk magyar. Az 1880-as adatok szerint akkor a város lakosságának 65 százaléka német volt, 16-16 százaléka pedig szlovák és magyar. A gyönyörű régi épületek, templomok, rendezett utcák mellett Pozsony nevét hallva olyan zeneszerzők is eszünkbe jutnak, mint Liszt Ferenc, vagy Dohnányi Ernő, aki itt született és Erkel Ferenc, aki itt kezdte szerzői pályafutását. Pozsony, azaz Bratislava 1993 óta Szlovákia fővárosa.
Prága, a cseh főváros maga a legendák sora. A híres Vencel téren gyújtotta fel magát 1969. január 16-án Jan Palach egyetemista tiltakozásul a kormánypolitika ellen, amely Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállását követte. Csehszlovákiát a Varsói Szerződés tagállamai, köztük Magyarország is megszállta szovjet utasításra. Prágában található a nem kevésbé híres Szent Vitus székesegyház, bejárati ajtajának második kazettája Szent István koronázását örökíti meg. Prágában szobrot állítottak 2005-ben annak az Edvard Benesnek, akinek politikája többször befolyásolta Magyarország történetét. Prágában található a Franz Kafka Múzeum, vagy a világ legkeskenyebb utcája, amely 40 centiméter széles, így egy ember fér el rajta egyszerre. A 14. században épült a Károly-híd, innen dobták le Nepomuki Jánost, aki Csehország védőszentje lett. A királyné gyóntatója volt, aki a gyónási titkot megőrizte, IV. Vencel király a hídról dobatta a Moldvába a gyóntatót. Az éjszakai merényletet az angyalok csillagokkal megvilágították, így fény derült mindenre. Nepomuki Szent Jánost csillagokkal ábrázolják a feje körül. A legenda szerint aki szobrának talapzatát megérinti, annak a vértanú egy kívánságát teljesíti.
A történelem mellett a gasztronómiáról is szó esett, így a híres köretről, a gőzzel készült knédliről. A cseheknél állítólag kétféle étel létezik: amit sörrel készítenek és amit sörhöz készítenek. A marhapörköltet is sörrel készítik, paprika nélkül. A csoport járt egy 1835-ben épült sörgyárban. Hatalmas vezetékeken, hordókban készül a sör. Állítólag egy félliteres palakhoz 3 ezer szem árpa kell. A friss sör finom, és Pilsenben még receptre is felírják.
