Teára, kávéra,sőt egy kis tornára is meghívta Endrei Judit, a tévéből jól ismert korábbi műsorvezető ma este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, a Kor-határtalanul című kerekasztal-beszélgetés közönségét. Többnyire nők alkották az érdeklődőket, de néhány férfi is kíváncsi volt a témákra. Bármely nemhez is tartozott a rendezvény látogatója, jól tette, ha eljött, hiszen a könnyed beszélgetés mögött nagyon komoly kérdések húzódtak: hogyan élhet jól, egészségesen, boldogan, sokáig az ember?
Az Őszi könyvtári hét újabb rendezvényén Szabóné Laczkó Gabriella, a könyvtár igazgatóhelyettese köszöntötte az est főszereplőit: a tévés múlt óta könyveiről is megismert Endrei Juditot, Pirityi Éva szín- és stílustanácsadót, Kurdics Erika életvezetési tanácsadót, és vendégüket, dr. Zékány Zita gyulai főorvost, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkárát. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről - idézte bevezetésképpen Szabóné Laczkó Gabriella Albert Schweitzert.
Az ötvenes éveiben járó ember sokkal kitartóbb, együttműködőbb, lojálisabb, a korosztály legfőbb értéke a bölcsessége. Kincsesbánya - jellemezték a kerekasztal beszélgetés résztvevői az ebben az életkorban járókat. Sokkal aktívabb életet él, mint 10 évvel korábban. szakmájában elérte, amit lehetett, marad ideje mások segítésére. Öltözzön életkorához, önmagához illően és kövesse a divatot. Általában is, az ember gondolkozzon pozitívan, keressen új célokat, és ha munkanélküli, ilyen felfogással hamarább talál állást. Ha pedig nem, legalább nem megy tönkre. A jobb állásokat azok kapják, akik ápoltak, hajuk rendben, cipőjük tiszta és öltözékük legfontosabb része a mosolyuk. Ha például mosolyogva lépünk egy hivatalba, a fogadtatás is ilyen lesz, mert a másik ember átveszi az arckifejezést, amit maga előtt lát. Érdemes hát a tükör előtt mosolyogni, megtanulni mosolyogni. A tükörben látszik, hogy amit mosolynak gondol az ember, sokszor nem az - ilyen és hasonló tanácsok hangzottak el.
Egy felmérés az optimista és a pesszimista emberek csoportját vizsgálta, majd tíz év múlva újra. A pesszimisták közül ekkor már sokan nem éltek, betegek voltak, szemben azokkal, akiknek célokkal rendelkeztek és hittek is bennük, hogy képesek megvalósítani. Hogy ki, meddig él, arról legtöbb csak 30 százalékban tehetnek a gének. A többi az életmód kérdése. Nem igazából az orvostudomány fejlettsége, hanem saját felelősségünk magunkkal szemben szabja meg sorsunkat.
