Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója is részt vett ma délelőtt a Gyulai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság kibővített laktanyájának átadásán.
Gyula Város Önkormányzata a 2010. március 16-i parancsnokváltást követően, a tűzoltóság új vezetésétől értesült „a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltólaktanya felújításának támogatására” kiírt pályázatról. A képviselő-testület az április 29-i ülésén döntött részvételi szándékáról, május 12-én beadta a pályázatát. Az elnyerhető összeg 40 millió forintot tett ki, a legégetőbb problémák megoldása azonban összesen 86 millió forintot igényelt. A beruházás végül 2012. március 12-én kezdődött el, ekkor tette le az alapkövet dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere.
– Nem titkolom, személyes ügyemnek tekintettem, hogy ez a beruházás megvalósuljon és a jelenlegi képviselő-testület is így gondolkodott. Ezért adtuk be pályázatunkat a Belügyminisztérium által kiírt felhívásra és ezért nem mérlegeltük a visszalépést akkor sem, amikor napvilágra került a tűzoltóság államosításának terve. Ez a beruházás ugyanis nem arról szól, hogy Gyula Város Önkormányzata saját magának, mintegy öncélú presztízsberuházásként valósít meg egy fejlesztést. Ez a fejlesztés a gyulai tűzoltóknak és egyúttal, a gyulai, sarkadi, sarkadkeresztúri, újszalontai, geszti, kétegyházi, eleki, kötegyáni, lökösházi, méhkeréki polgároknak készült. Azzal, hogy a tűzoltók munkakörülményei javulnak, azzal, hogy a tűzoltószerek megfelelő tárolása végre megoldott, mindannyiunk biztonsága javul és ez teljesen független attól, hogy ki a fenntartó: az önkormányzat, vagy az állam – mondta köszöntő beszédében dr. Görgényi Ernő.
A tűzoltólaktanya állapota már hosszú évek óta égető problémát jelentett. 2004-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese hivatalból vizsgálatot folytatott Gyula Város Hivatásos Tűzoltóságán. A jelentés több hiányosságot is feltárt, de talán a legsúlyosabb megállapítások a laktanya állapotával kapcsolatban történtek. Az ombudsman dokumentálta, hogy a laktanyaépületben, amelyben 1987. óta átfogó felújítás nem történt, olyan hálók voltak, amelyek túl sok, 10-12 személy elhelyezésére szolgáltak. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a szekrények, tároló helyek szűkösek, a mellékhelyiség kevés, alapterületük kicsi. A beavatkozásról visszatérő tűzoltók számára biztosított mindössze két zuhanyfülke miatt előfordult, hogy a következő riasztásig a tűzoltók nem, vagy nem megfelelően tudtak tisztálkodni. Az épület szellőzése is kifogásolható volt. Az ombudsman megállapítása szerint a gyulai tűzoltóság személyi állományának az –Alkotmányban foglalt – egészséges környezethez való jogai veszélyben voltak. A beruházás során a meglévő épület mellé felépült egy új szárny, amelyben egy háromállásos szertárt, az emeleten 6 kétágyas hálóhelyiséget, 2 öltözőt és egy vizesblokkot alakítottak ki. Lecserélték a 25 éves gázkazánokat, a radiátorokat thermofejekkel szerelték fel, utat építettek a laktanyán belül, valamint ezt rácsatlakoztatták a közútra. Az állam által biztosított 40 millió forintot az önkormányzat további 46 millióval egészítette ki. Dr. Görgényi Ernő Gyula város zászlajának adományozásával szimbolikusan is kifejezésre juttatta azt, hogy Gyula város polgárai és a Gyulai Tűzoltóparacsnokság továbbra is egy közösséget alkot.
Szabályozatlanság, felkészületlenség, eszköztelenség, nemtörődömség, a túlliberalizáltság számos katasztrófához vezetett nem is olyan régen – emlékeztetett köszöntőjében az altábornyag, többek között megemlítve a borsodi viharkárokat, a vörös iszap tragédiát, a műszaki egyetemi tűzben meghalt két tűzoltót.
– Ezen változtatni kellett, nem történhet meg többé. A változások eredményeképpen integrált, komoly megelőzési hatósági jogköröket gyakorló szervezet jött létre, mely egységesen irányított, felszerelt és kiképzett bevetési egységekkel rendelkezik. Ez hatékonyságot és előrelépést hoz a lakosság élet és vagyonvédelmében. Gyula példája annak, hogy az állam és az önkormányzatok összefogásával a helyi emberek védelme hatékonyabban szolgálható.
Dr. Bakondi György a Gyulai Hírlap kérdésére elmondta, az új katasztrófavédelmi törvény hatálybalépése óta, amellett hogy költséghatékonyabban működnek, a megelőzési, hatósági, beavatkozási gyorsaság és szakszerűség terén igen jelentős előrelépést tett a katasztrófavédelem. A 2012. január 1-jével hatályba lépett törvénnyel együtt 260 jogszabály és sok szervezeti lépés történt. Jelentősen átalakult a rendszer, mostanra három pilléren nyugszik a katasztrófavédelmi tevékenység. Egyik a tűzvédelem. A hivatásos tűzoltóságok képezik a gerincét, amelyek a változások előtt a helyi önkormányzatok irányításával működtek. Most eszközeikkel és vagyonukkal együttát kerültek az egységes katasztrófavédelmi szervezetbe. Felügyelik és irányítják továbbá az önkormányzati tűzoltóságokat, a több mint 600 önkéntes tűzoltó egyesületet és 100 más létesítményű tűzoltóságot. A másik jelentős pillér a polgári védelem, ahol szintén jelentős változások történtek. Jelen pillanatban 102 ezer magyar állampolgár teljesít veszélyhelyzet esetén polgári védelmi szolgálatot, rendszeresek a riasztások és a gyakorlatok is. Végül létrejött egy harmadik jelentős szervezet a katasztrófavédelmen belül, ez az egységes iparbiztonsági hatóság, amelyek a magyarországi veszélyes üzemekkel, közúti-, vasút-, vízi- légi veszélyes szállítmányokkal, hatósági engedélyezésekkel és ellenőrzéssel, valamint a magyarországi, kritikus infrastruktúráknak a felügyelet alatt tartásával foglalkoznak. Ehhez járul hozzá egy teljesen megújított képzési rendszer, most alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy három tanszékes intézet, teljesen átalakították az újonckiképzést. Szeptemberben indul az új tanév, ahol 230 jövendőbeli hivatásos tűzoltó tiszthelyettes képzését kezdik meg. Számos olyan beavatkozás, eredmény is van, amelyekkel a lakosság figyelmét is felkeltették, például bevezették a megyei szintű bevetési irányítási rendszert.
Arra a kérdésre, hogy mennyire példa értékű az önkormányzat és az állam összefogása Dr. Bakondi György kifejtette, a korábbi években, amikor az önkormányzatnál voltak a hivatásos tűzoltóságok, a felújításoknál az önkormányzatok 20%-os önrészt vállaltak, 80%-ot pedig az állam tett hozzá. Jelenleg két tekintetben is példaértékű a gyulai eset. Az önkormányzat több mint 50%-kát a helyi önkormányzat állta, az állam meg „csak” 40 milliót fizetett. A másik ritkaság, és nem jellemző dolog, hogy a gyulai önkormáyzat nem hátrált meg. Amikor más önkormányzat tudomást szerzett arról, hogy állami felügyelet alá kerül a hivatásos tűzoltóság, akkor visszakoztak és úgy döntöttek, hogy fizesse az egész összeget az állam. Az így kialakult helyzet lehetőséget biztosít azoknak a feltételeknek a fejlesztésére is, amelyek a megelőzés hatékonyabb végzéséhez is jelentős bázist biztosít.
