Magyarországon az 1930-as években a cserkészmozgalom már tevékenyen jelen volt. A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára nemtől, társadalmi helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Alapítója az angol Lord Baden-Powel of Gilwell (1857–1941) a brit hadsereg altábornagya volt, akit a cserkészek ma is BiPi-nek neveznek. A kezdetek 1907-re nyúlnak vissza, amikor BiPi megrendezte az első cserkésztábort. A cserkészeknek külön köszönésük van: „Jó munkát!” és jelszavuk: „Légy résen!”
Magyarországon az első cserkészcsapat 1910-ben alakult meg, 1912-ben pedig létrejött a Magyar Cserkész Szövetség. 1920-ban a Londonban megtartott I. dzsemborin cserkészeink még nem vettek részt, de az 1924-es koppenhágai és 1929-ben az Angliában megrendezett világtalálkozókon már jelentős számban ott voltak.
1933-ban Magyarország rendezhette meg a IV. dzsemborit. A tábort a gödöllői királyi parkban helyezték el. A tábor főparancsnoka gr. Teleki Pál lett, aki már a 20-as évek óta a hazai cserkészmozgalomban mint főcserkész tevékenykedett. Az 1933. július 22-től augusztus 15-ig tartó dzsemborin a tábor 5 363 sátorában 18 ezer cserkész és 54 országból további 8 ezer vendég táborozott. A tábor leglátványosabb programja az augusztus 2-án megtartott felvonulási parádé volt, ahol a felsorakozott cserkészcsapatok előtt ellovagolt Horthy Miklós kormányzó és Baden-Powel főcserkész. A kormányzó angol és magyar nyelvű köszöntése után Baden-Powel szólt, kihangsúlyozva, hogy a fő cél barátságot kötni! Most itt a cserkészeknek a világ békeszerzőjévé kell válniuk.
A nemzetközi találkozón Békés vármegyéből is több csapat vett részt. A Békés című újság részletesen beszámolt az indulás előtti lázas készülődésről, amikor is Gyula utcái lázasan jövő-menő cserkészekkel voltak tele. Schreiber Ottó, a megyei csapatok főparancsnoka, a cserkészek kedvenc „Tatukája” már előbb felutazott a dzsemborira, hogy valami jó helyet verekedjen ki csapatai számára. Az indulás szombat hajnalra esett. Jockel József dr. és Fazekas Mihály parancsnoklása alatt útnak indult az a két gyulai csapat, amely a főtáborban kapott helyet: a r. k. gimnáziumi 236. sz. Maróthy és az iparosok 554. sz. Gyula cserkészcsapata. A Gyuláról harmadikként részt vevő 229. sz. Pállfy polgári fiúiskolai csapat külön utazott el az altáborba.
„A békés megyei csapatok táborhelyének bejárata igen szép és hangulatos volt. A kaput a gyulai vár kapu felöli részének kicsinyített mása alkotta. A várkapu lett egyben a tábor kapuja is. Elkészült továbbá a vár egy tornya is. Több mint 60 rizses zsákot használtak fel az ötlet megvalósításához. A kapun elhelyezték a megyei címert, a zászlót és a nemzeti zászlót is. Az 554-es csapat táborhelyének is stílusos bejárata volt. A Dürer-kapu, rajta a város címerével.”
A Békés című újság hasábjain nyugtatták meg a szervezők a Békés megyei résztvevők hozzátartozóit, hogy a táborozó gyermekek jól vannak. A koszt kitűnő, bőséges. A gyerekek a szabadidejükben lengyelekkel, osztrákokkal, svájciakkal barátkoznak, és csencselnek, azaz csereberélnek. A világtábor legkisebb, legnagyobb, legkövérebb cserkésze címét gyulai cserkészek hozták el.
BiPi búcsúztatásán tízezer tarka léggömb szállt a magasba, majd a világcserkészet nagy öregje leemelte a nyakáról a legmagasabb kitüntetést, az Ezüstfarkas rendet, és átnyújtotta Teleki Pálnak.
A gödöllői világtalálkozó nyugtalan nemzetközi helyzetben zajlott le, hiszen 1933-ban került hatalomra Adolf Hitler, aki feloszlatta a német cserkészmozgalmat. Ennek ellenére mégis úgy határozott a cserkészek Nemzetközi Bizottsága, hogy a világdzsemborikat azután is négyévenként megtartják, mert elősegítik a nemzetközi barátkozást. A rendszerváltáskor újjáalakult, ez évben már 100 éves magyar cserkészet lényege a hagyományoknak megfelelően emberebb embert nevelni.
