A Rondella terasz színpadán tegnap este a nagyrészt gyulaiakból álló zenekar, a MaradaVad lépett fel. Repertoárjukban világsztár zenekarok és előadók – többek között a Police, Morcheeba, Vanessa Parton, Lady Gaga – nem kevésbé ismert dalait dolgozták fel, saját szájízük szerint. Érdekesen hangzott lassú számnak a Guns N’ Roses Sweet child o’mine-ja, Jon Bon Jovi It's my life című dala nagyzongorai kísérettel. A MaradaVad feldolgozásában finom hangszerelésben kerültek a plénum elé a mindenki által ismert dallamok.
A banda két énekesnőjének (Fekete Cintia és Kertész Réka) különböző hangfekvése és orgánuma, azon felül, hogy több zenei lehetőséget nyújt, jól ki is egészíti egymást. Akár az ének két szólamában, akár a fő dallamot kísérő vokálokban, a két énekes jelenléte zeneileg sem öncélú, és nem elsősorban látványnak sem utolsó… A lányok kezdeti bátortalanságát az egyre többen összegyűlő közönség hamar feloldotta.
Őket kíséri egy univerzális billentyűs (Hajdu Gergely István), egy hangzására gondosan odafigyelő dobos (Hőgyes Elek), valamint Szilágyi Attila szólógitáros. Már kevésbé laikusoknak is egyből feltűnhet, hogy a poprock-felállásból még hiányzik egy basszusgitáros. A tegnapi koncerten a basszer távolléte miatt ez főleg felvételről ment, amitől „túl pontosak, stúdiószagúak” lettek a számok, ugyanis a metronómra felvett basszusszólam némiképp visszafogta a fiatalok lendületét.
Éppen hogy csak összegyűltek a népek és belerázódott a közönség a koncertbe, háromnegyed óra után meg is szakadt műsoruk. A várszínház előadásának közönséghívó szignáljára abbahagyták koncertjüket. The show must go on, belefért volna még az a szám!
