A Gyulai Várszínházban a Bánfalvy Ági International Studio vendégjátékát láthatta a közönség július 31-én este. A társulat Szabó Magda népszerű regényét, az Abigélt vitte színpadra. A Szikora János által rendezett darabra rengetegen voltak kíváncsiak, a nézőtér bal oldalán elhelyezett pótszékeken ülőknek azonban nem volt szerencséjük, hiszen nem sokat láttak a tószínpadon zajló eseményekből.
A műből 1978-ban Zsurzs Éva rendezésében négyrészes tévéjáték készült, melynek forgatókönyvét szintén Szabó Magda írta. A máig közkedvelt sorozatban olyan színészek játszottak, mint Básti Lajos, Garas Dezső vagy Ruttkai Éva. A film fiatal szereplői szinte eggyé olvadtak az általuk alakított karakterrel. Ki ne emlékezne a Szerencsi Éva által megformált, folyton lázadó Vitay Georginára vagy a esetlen és jámbor Torma Piroskára, akit az előadás producere, Bánfalvy Ágnes játszott a tévéjátékban? Nem volt tehát könnyű dolga a darab megálmodóinak, amikor arra vállalkoztak, hogy a sikeres tévéjáték után elkészítik a Abigél színpadi adaptációját, hiszen a néző akaratlanul is késztetést érez rá, hogy az előadást összevesse a filmmel.
A regény különböző helyszíneinek, valamint a kamaszlány megelevenedő álmainak és gondolatainak a színpadon egy térben kellett megjelenniük. Szikora János hatalmas, elhúzható paravánok segítségével oldotta meg a problémát, ám a váltások sokszor erőltetettre sikerültek, az egymás után megjelenített képeket nem fogta össze semmi. A sűrített cselekmény miatt az egyes jelenetek szinte gyorsított felvételként követték egymást, ami egyrészt a színészi játék rovására ment, másrészt a nézőnek sem adott rá lehetőséget, hogy igazán elmélyüljön a történetben, és a darab hatása alá kerüljön.
A nagyközönségnek szánt előadás ugyan hűen adta vissza a mű szüzséjét, a rendezés és társulat játéka azonban semmit nem tett hozzá a Matula zárt világába belecsöppenő Gina felnőtté válásának történetéhez. A Bánfalvy Ági International Studio produkciója leginkább egy félig kész előadás benyomását keltette, amely a Szabó Magda-szövegnek köszönhetően néha képes volt magával vinni a közönséget, a színészeknek azonban nem sikerült igazán életre kelteniük a regényt a színpadon.
