Könnyed, szórakoztató, közönségbarát darabbal folytatódott a Gyulai Várszínház előadásainak a sora tegnap este. Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vitte színpadra. A kétfelvonásos, mintegy kétórás színjáték kissé nehézkes és hosszadalmas helyfoglalás után kezdődött el a gyulai vár színpadán, ahol egy múlt század eleji Hamupipőke-történet bontakozott ki.
Az Árkosi Árpád által rendezett darab első felvonása egy józsefvárosi panzióba kalauzolja a nézőt. A puritán szobában csak néhány egyszerű bútordarab – mosdótál, asztal, szék, ágy, fogas, szekrény – található. Délre harangoznak. Szabó Irma (Tarpai Viktória), „a legrongyosabb muskátli Pesten” az ebédhez terít, s közben a bútortervező rajzoló Sipos Lajosról (Kacsur András) ábrándozik, és szomorú kis rüsztjéről ír verset.
A színpadi párbeszédekből kusza szerelmi történetet ismerhetünk meg. Adél (Béres Ildikó), a panzió tulajdonosa, aki a műbútorasztalossal él együtt, Császár Paliba (Ferenci Attila) szerelmes, de Siposhoz akar hozzámenni, hogy megmentse magát a szerelemtől. A nőcsábász, nincstelen, huszonhat éves ékszerész ugyanis egyszerre több nőnek is csapja a szelet. Adél és a bútorasztalos házasságkötése botrányosra sikerül: Irma mindent kikiabál a násznép előtt.
Az előadás második felvonása a rendőrtanácsos (Ivaskovics Vikor) szobájának előterében játszódik, ahol a bánatában örömlánynak álló Irma ügyében beidézett szereplők között komikus beszélgetések sora alakul ki. A fiatal, tizenkilenc éves, bolondos cselédlány álmai végül valóra válnak: egymásra találnak az ő "pilótájával".
A beregszászi társulat kedves, meseszerű történetet állított színpadra, amelyben a mulatságos párbeszédeknek jutott a főszerep, s a darabban rejlő személyes drámák alig-alig kerültek felszínre. Az előadással a Várszínház ezúttal a nagyközönségnek kedvezett, a társulat játékán remekül szórakozhattak azok, akik csupán egy könnyed, romantikus vígjátékon akartak derülni.
