A Shakespeare Fesztivál keretében, Vagyok, ami vagyok - I Am That I Am címmel adott műsort szombaton este a romániai Theatron Egyesület - Varázshegy Színházi Műhely a Gyulai Várszínház kamaratermében. Az előadáson megzenésített szonetteket és Shakespeare-monológokat hallhatott a közönség a rendező, Mátyás Zsolt Imre és David Luke Michael Bryan tolmácsolásában.
A produkció leginkább a régi vándorszínészek előadásaira emlékeztetett, hiszen a félig komoly, félig játékos, könnyed, 75 perces műsor célja elsősorban a szórakoztatás volt. Az előadás a művészet és a vers hatalmát megéneklő 55. szonettel kezdődött, majd a 110. szonettet hallgathattuk meg angol nyelven, megzenésítve. Az idegen nyelvű szövegeket kivetítve is láthatta a közönség, így jól lehetett követni a rendezői koncepciót. A szereplőket gitáron Florian Chelu Madeva, fuvolán pedig Mircia Covaci kísérte, ezenkívül szélcsengők, valamint afrikai dobok is megszólaltak az este folyamán.
Az előadáson elhangzó szövegek párbeszédet folytattak egymással, a drámarészletekből és a Madeva által megzenésített versekből egy összetett Shakespeare-kép formálódott ki a színpadon. Egyrészt egy drámai, néha incselkedő, tréfálkozó, másrészt egy lírai, komoly és érzékeny alak állt előttünk, s e két figura olvadt a végén eggyé. A két pólust, a drámaíró műveiből kirajzolódó személyiség két felét a színészek által viselt, félbe vágott, ám mégsem teljesen egyforma ruhák jelképezték.
Az este folyamán részleteket hallhattunk többek között az Ahogy tetszikből, a Rómeó és Júliából, a III. Richárdból, a Hamletből és A viharból. Jó ötlet volt, hogy Mátyás Zsolt Imre a nézők közé is lesétált, hiszen így sokkal hatásosabbá tette játékát. A produkciót az 55. szonett sorai zárták, és foglalták keretbe: Büszkén haladsz át halálon, irígy / feledésen; babérod üdezöld: / rajtad minden jövendők szeme, míg / végítéletre nem kopik a Föld. / Míg a harsonás angyal föl nem ébreszt, / versem és a szeretők szeme éltet.
