Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is részt vett a Gyulai Várfürdő fejlesztésének ünnepélyes alapkőletételén június 28-án. Beszédében kiemelte, hiába vagyunk nettó haszonélvezői az uniós tagságnak, egyetlen fejlesztési eurócentet sem ajándékba kapunk, hiszen mindegyikért megdolgozunk, és mindegyik mellé odatesszük a magunk adóforintjait. Minden itt megvalósuló uniós fejlesztés Magyarország teljesítménye. Az eseményen Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
A Gyulai Várfürdő 2,5 milliárdos beruházása során egy új, fedett, 900 négyzetméternyi vízfelülettel rendelkező, mintegy 6 300 négyzetméter alapterületű élménykomplexum alakul ki, valamint korszerű beléptető rendszerrel gazdagodik a fürdő.
Dr. Görgényi Ernő, polgármester beszédében hangsúlyozta, a beruházásnak is köszönhetően Gyula turizmusa nagy jövő előtt áll, hiszen a helyi turizmusra szánt összeg mindig megtérül. Egy fejlesztés munkahelyeket teremt, és ösztönzőleg hat a versenyszférára is. A fejlesztés stabil, folyamatos fejlődést eredményező alapokra épül.
– Az 53 éves Gyulai Várfürdő és gyulai fürdőkultúra több évszázados történelmének jelentős eseménye az alapkőletétel. Az esemény nemcsak nekünk, gyulaiaknak fontos, hanem városunkon túlmutató országos ügy. Gyula a Dél-Alföld régió turisztikai zászlóshajójaként a belföldi turizmus kategóriájában a 10 leglátogatottabb település egyike. Ezért is állítom azt, hogy a kormányzat a köz javát szolgáló jó döntést hozott, amikor a fürdőfejlesztési projektünknek támogatást adott. Fürdőt bárhol lehet építeni, ez csak pénz kérdése. De olyan fürdőt, amely megáll a lábán, nem igényel önkormányzati támogatást, saját bevételeiből fenntartja magát és még gazdasági növekedést is generál, nem lehet akárhol felépíteni, csak ott, ahol működik a turizmus, és ahol nemcsak egy fürdő várja a vendégeket, hanem turisztikai szolgáltatások komplex rendszere is. Ehhez elengedhetetlen olyan épített és természetes környezet, amely igazi gyógyhelyhangulatot áraszt, ám ez nem építhető fel pár év alatt, csak hosszú szerves fejlődés által alakítható ki. Gyulán ez a gyógyhely jelleg minden tekintetben rendelkezésre áll. A rendszerváltozás óta önkormányzatunknak ez a legnagyobb bekerülési összegű beruházása. Bár az elmúlt 15 évben a fürdőben történtek átépítések, felújítások, azonban utoljára 1984-ben épült új létesítmény, ekkor adták át a kupolás téli fürdőt – mondta a polgármester.
Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő elmondta, az egészségturizmus fejlesztése szerepel a Semmelweis Tervben. A fürdő fejlesztésének köszönhetően minden bizonnyal nő a látogatók száma, és magas színvonalú szolgáltatásban részesülnek. A projekt napjainkban olyan fontos küldetést teljesít, aminek híján vagyunk a környéken. Mindez elsősorban Magyarország kormányának köszönhető, a pályázati lehetőségnek, Gyula város vezetőinek, képviselőinek, név szerint is kiemelve Gajda Róbert képviselő urat és Görgényi Ernő polgármestert, akik példátlan gyorsasággal mintegy három hónap alatt vitték győzelemre a projekt ügyét. Ez a mai pályázati lehetőségek között kuriózumnak mondható.
– Mindig a jelenlegi városvezetés kezében van a felelősség, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az elmúlt években Gyula város jó példa volt arra, hogy a város politikai kurzusoktól függetlenül képes volt fejlődni. Itt van közöttünk dr. Perjési Klára, korábbi polgármester asszony, akit legalább ennyi elismerés illet a városfejlesztési munkában. Azt gondolom, jó példa Gyula arra, hogy a helyi közösség hogyan képes összefogni a város felvirágoztatása érdekében. Azért is fogadtam el a meghívást, mert miniszterelnök úr kifejezett figyelemmel követi a Békés megyében történő fejlesztéseket, amelyben Gyulának, Békéscsabának és a környékbeli kisebb-nagyobb településeknek fokozott figyelem jut – hangsúlyozta Lázár János.
Az államtitkár bejelentette, örvendetes változások várhatóak az európai uniós fejlesztések ügyében a következő hetekben. Orbán Viktor miniszterelnök létrehoz a kormányon belül egy fejlesztési kabinetet, amelynek az a dolga, hogy a fejlesztési szempontokat, nemzetgazdasági szempontokat és természetesen Magyarország településeinek szempontjait a miniszterelnökségen keresztül összegyűjtse. Feladata továbbá, hogy az egymilliárd forintot meghaladó projektek döntési eljárását gyorsítsa. A fejlesztési kabinet segít majd abban, hogy sok bedugult vagy éppenséggel elhúzódó projekt megvalósuljon. A kormányzat előtt óriási kihívás tornyosul, ugyanis 3 500 milliárd forint sorsáról kellene a következő másfél évben dönteni, ebből 1 200 milliárd forint európai uniós támogatás olyan forint, amelyet még nem címkéztek ki, és amelynek még a pályázati eljárása sem kezdődött meg. Az ország érdeke a gazdasági növekedés, a pénzeknek a gazdaságban szerep jusson, és magyar vállalkozások jussanak lehetőséghez egy egyébként forráshiányos világban – fogalmazott Lázár János.
– Nem csak egy újabb szervezetet hozunk létre, a fejlesztési miniszter rövidesen két rendeletet jelentet meg, az egyik dönt arról, hogy a folyamatban lévő és induló beruházásoknál a vállalkozók 30% szállítói előleget vehetnek igénybe a beruházás megkezdésével párhuzamosan – derült ki továbbá az államtitkár beszédéből.
