A Gyula Tv Spiritusz című műsorának júniusi részében lesz minden, amiről egy magazinban szó eshet nyáron. Megismerheti a néző a fagyi történetét, megtudhatja a bőrgyógyásztól, mire ügyeljen a napon, de a nyári természet szépségeit is megtekinthetik.
A fagylalt az egyik legrégebbi édesség. Mintegy ötezer évvel ezelőtt Ázsiában már hóból és gyümölcsből készítették a finom csemegét. A Spirituszban nem lesz jég, de Lindenberger Lajos, aki 2011-ben Békés megye kézművese lett, megmutatja, hogyan készül a finom fagylalt. A cukrászmester olyan fagyit is csinál, melyet tejérzékenyek is bátran fogyaszthatnak. De az is kiderül a műsorból, hogy miért „főzik” a fagylaltot, amikor az jéghideg.
Örök kérdés nyáron, hogy napozzunk, vagy ne napozzunk? A műsorban dr. Ócsai Henriette bőrgyógyász válaszol a fenti kérdésre. – 11 és 15 óra között nem szabad napozni – válaszolta a doktornő. De természetesen a leégést mindig kerülni kell, mert komoly komplikációkhoz vezethet. A napfény hosszan tartó hatására a bőr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelő sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelődése, vagyis – szerencsés esetben – szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bőrt rövid idő alatt túlságosan nagy mennyiségű ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. Általában egy napon belül a bőr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni, de a legjobb az, ha mindenki kerüli a napot. És árnyékban is kötelező a naptej, napolaj. A doktornő egy másik tévhitet is eloszlatott, miszerint szolárium után nem annyira veszélyes napra menni. Mint mondta, sajnos maga a szolárium is bőrirritációt okoz, tehát azt sem javasolja sem napozás előtt, sem után, sem helyett.
A szakértők szerint ősszel és ilyenkor, kora nyáron a legszebb a természet. Boldog Gusztáv, a Körös–Maros Nemzeti Park munkatársa megmutatja, hogy nem kell órákat utazni a természethez, hiszen Gyulán, szinte karnyújtásnyira van. A Csigakertbe kalauzol a természetvédelmi őr, ahol megmutatja, hogy a korhad fákban mi is az a rengeteg járat, furat. Szó esik még, hogy mit kell tenni a földre esett feketerigó fiókákkal, és arról is, hogy mit tegyünk, ha egy beteg madarat látunk.
Gyula és Boldog Apor Vilmos kapcsolata szétválaszthatatlan. A Spirituszban Kovács Péter plébános beszél az Apor-kultuszról és arról, hogy milyen ember is volt a győri püspök, gyulai plébános. Kevesen tudják, hogy Apor Vilmos volt az egyik plébános, aki a leghosszabb időt, huszonhárom évet töltött Gyulán. Kovács Péter plébánostól megtudjuk, hogy Apor már akkor, a negyvenes évek elején ökumenikus szellemmel bírt, ami igen ritka volt. De a magazinból több érdekességet is meg lehet tudni Apor Vilmosról.
