Egy megszokottnak mondható épületegyüttes átalakítását mindig felfokozott érdeklődés kíséri, természetesnek mondható, hogy így van ez a nyitás előtt álló Rondella terasz esetében is. Mivel a városi főépítész a beruházók, építtetők és tervezők megkeresésére, az önkormányzati és a magánberuházások esetében a jogszabályok által előírt esetekben, illetve az előbbieknél minden esetben véleményezi az elképzeléseket, a Gyulai Hírlap Béres István városi főépítészt is megkérdezte a témában.
A Rondella terasz körülbelül 25 évvel ezelőtt kezdte meg működését, az első években még kiépített berendezések nélkül, a gyártók és forgalmazók által rendelkezésre bocsátott típuseszközökkel, bútorokkal, és egy-egy asztalt lefedő reklámernyőkkel. Az egyedi ernyők helyett mind az örökségvédelmi, mind a városi szakemberek javasolták, hogy a környezethez jobban illő, elegánsabb környezetet alakítsunk ki. Tizenöt évvel ezelőtt így kapott engedélyt az előző terasz.
– A megoldás ugyan működőképes volt, de az átalakítás szükségessé vált, többek között a nem összefüggő ponyvafelület, a fedetlen kiszolgáló előtér által okozott üzemeltetési nehézségek miatt is. A terasz kialakításával kapcsolatban új elvárások jelentek meg, mint az egységes lefedés kialakítása, illetve – figyelembe véve a helyszín rendezvénytér jellegét – a nagyobb befogadóképesség és a rugalmasan alakítható felület is – mondta el Béres István.
A tervezési feladat megkezdésekor a tervező a város szakemberein túl konzultált az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (korábban Országos Műemlékvédelmi Hivatal) szakembereivel – régészekkel, építészekkel – is. A kiemelt műemlék és régészeti lelőhely státuszából adódóan a tervet az engedélyezési dokumentáció elkészítése előtt a Budapesten működő országos hatáskörű Műemléki Tanácsadó Testületnek kellett bemutatni.
– A szakemberek már az előzetes egyeztetések során is megfogalmazták, hogy „hiteles” vendéglátóteraszt a vár környezetében nem lehet kialakítani. Azt az elvet fogalmazták meg, hogy a látogatók számára ne legyen, a több mint 600 éves egyedi, nemzeti értéket képviselő vár épületével összetéveszthető az új létesítmény, vagyis a látogató ne érezze azt, hogy a terasz a várral egyidős lehet – hangsúlyozta a főépítész.
A magyar műemlékvédelmi szakemberek 140 éve folyamatosan és aktívan vesznek részt Európa és a világ szakmai vérkeringésében, és mindig e színvonalnak megfelelő nemzetközi elvek alapján értékelik a hazai létesítményeket, műemléki környezetben megvalósuló alakításokat.
– Ezen elvek néha kisebb-nagyobb mértékben változnak, de mindig meg kellett különböztetni az eredeti épületeket, épületrészeket a kiegészítésektől, ráadásul a Rondella terasz esetében nem is a műemlék kiegészítéséről, hanem egy új funkció létesítéséről van szó. Műemléki környezetben tervezni mindig nehéz feladat, hiszen a műemléki státusz kiemelt minőséget és figyelmet is jelent. A vár oldalán is láthatjuk a 2003-ban engedélyezett felújítási terv során, hogy a falon megjelenő középkori gótikus zárterkélyek rekonstrukcióját acél és üvegszerkezet segítségével engedték bemutatni. A műemléki környezetben megvalósuló fejlesztések során, az egész világon szokásos és elfogadott megoldás a XXI. századi építőanyagok, szerkezetek használata. Ennek jó példája az esztergomi Bakócz-kápolnába épített acélszerkezetű üvegpadló, de Észak-Olaszországban is kimondottan jellemzőek a high-tech megoldások és a fényépítészet műemléki környezetben történő alkalmazása. Ez utóbbi, mint építészeti látványelem, különleges módon emeli ki a felületet, így van ez a Rondella esetében is, a téglaépítményt súroló fény a téglahenger tömegét hangsúlyozza a ponyva megvilágítása helyett. A nagyközönség pedig szereti az újdonságokat, ráadásul ma már mindenki a világhálón is tájékozódik a megoldások tekintetében, így úgy gondolom, nekünk sem szabad lemaradnunk, a bátor építészeti megoldások alkalmazása hosszú távon általában bőven megtérül – mondta Béres István.
