Kiteljesedés címmel nyílt kiállítás Ruzsa Ilona ikon-, tűzzománc és üvegképeiből április 28-án a gyulai vár borozójában. A tárlaton az ikonok mellett tájkép, csendélet és történelmi személyeket ábrázoló alkotások is láthatók.
A megnyitó Patyi Zoltán és ifjabb Patyi Zoltán hegedűjátékával vette kezdetét, majd Martyin Emília néprajzos muzeológus, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója mutatta be a művészt a jelenlévőknek.
Noha élete különböző szakaszaiban több magyarországi városban élt, Ruzsa Ilona mindig is hangsúlyozta méhkeréki származását, szülőfalujához való erős lelki kötődését. Minden vágya az volt, hogy visszatérjen a gyökereihez, közel legyen a szülőhelyéhez és Békéscsabához, ahhoz a városhoz, ahol 30 évig élt – hangzott el a nyitó beszédben.
Az alkotó 1994-ben kezdett el festeni, autodidakta módon képzi magát. Három évig az aradi Kett Groza János segítette művészi fejlődését. Képzőművészeti tevékenysége széles körű, sokfajta témával, technikával és ábrázolásmóddal próbálja kifejezni önmagát. Munkáiból leginkább az öröm, a nyugalom, a béke sugárzik, de tetten érhető néhol ezekben a művekben valamiféle belső bánat, szomorúság is. Személyisége jelen van tájképeiben, csendéleteiben, emberábrázolásaiban és ikonjaiban is. Ruzsa Ilona az alkotást isteni adománynak tekinti, melyre életének egy igen nehéz szakaszában, 1998-ban kapott belső indíttatást. E nehéz időszakban a bibliai jeleneteket és szenteket ábrázoló ikonok festésében találta meg a lelki vigaszát. A befogadó közönség számára azt a határtalan örömöt szeretné közvetíteni, ami az alkotómunka folyamán tölti el – derült ki Martyin Emília beszédéből.
A művésznek 1995-től több egyéni és csoportos kiállítása volt Budapesten, Keszthelyen, Pécsett, Szegeden, Gyulán, Békéscsabán és Méhkeréken. A gyulai vár borozójában június 8-ig tekinthetők meg a kiállított képek.
