Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 óra után néhány perccel kezdte meg mai munkáját. A meghívóban szereplő 21 napirendi ponthoz négy újat ajánlott felvételre dr. Görgényi Ernő (Fidesz), a tanácskozást vezető polgármester. A kiegészített napirendi sor elfogadása után az interpellációkkal vette kezdetét az érdemi munka.
Elsőként Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) kapott szót. A képviselő a régi gyulai szatócsbolt helyreállítására és újbóli megnyitására tett javaslatot. Emlékeztette a jelenlévőket azokra a gyulaiakra, akik a '80-as években összegyűjtötték a régi helyi szatócsboltok emlékeit. Gyulán 1945 előtt több mint száz kis vegyeskereskedés működött. Az említett gyűjtemény, amely egy komplett 19. századi szatócsbolt hű mása volt, a Gábor Áron utca sarkán működött, s szerették a gyulaiak. A gyűjtemény egy ideig a Pandur-laktanyában volt kiállítva, majd, miután városunkban nem tudták méltóképpen elhelyezni, Békéscsabára került a Zwack József Kereskedelmi Szakközépiskolába. A képviselő szerint akár a felújított Almásy-kastélyban, akár a Városház utcában turisztikai vonzerőt jelentene egy ilyen szatócsbolt, illetve a helyi termékek forgalmazására és népszerűsítésére is alkalmas lenne.
Dr. Görgényi Ernő egyetértett a kezdeményezéssel, javasolta, hogy a gyűjteményt tulajdonló alapítvánnyal kezdjen egyeztetéseket az önkormányzat.
Szabó Károly (Fidesz), a gyulavári választókerület önkormányzati képviselője a szennyvízberuházással kapcsolatos garanciális munkák elvégzését, illetve azok el nem végzését kifogásolta interpellációjában. Elmondta, hogy nagyon sok a lakossági panasz az utak és a járdák állapotára Gyulaváriban. A tavalyi évben két alkalommal volt műszaki bejárás a településrészen, a kivitelező cég azonban nem javította ki a feltárt hiányosságokat.
Az elkövetkezendő hetekben, a képviselő jelenlétében, utcáról utcára ellenőrzik végig újra az érintett útszakaszokat, s az önkormányzat ismételten eljár a korábbi kivitelező irányába azok kijavítása érdekében.
Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) képviselő a lehetséges nádtüzekre hívta fel az önkormányzat figyelmét. Választókerületében több olyan veszélyes rész van, ahol kialakulhat ilyen tűz. Arra volt kíváncsi, hogy a nádtüzek megelőzése érdekében mit tud tenni az önkormányzat. Mindez azért is aktuális kérdés, mert legutóbb Máriafalván kapott lángra egy kisebb nádterület – mondta el a képviselő. (A tűzesetről fotók itt láthatók: www.gyualvaros.hu)
Megyeri Sándor osztályvezető válaszában hangsúlyozta, hogy hazánkban tűzgyújtási tilalom van érvényben. A képviselő által említett helyszíneket, nevezetesen a Poklás-csatornát és a Toldi köznél lévő nádasokat szakemberekkel megvizsgálták. A Poklás-csatorna magánterület, a tulajdonost több alkalommal kötelezték a vízterület rendbetételére, a nádas visszavágására. A tulajdonos azonban nem tett eleget az önkormányzat felszólításának. Mivel az említett tó a városi belvízelvezetés rendszerének is része, területcserével, vásárlással vagy kisajátítással kellene önkormányzati tulajdonba venni, hogy az említett problémák megoldást nyerjenek – javasolta Megyeri Sándor, majd hozzátette, újra felszólítják a tulajdonost a nád gyérítésére. A Toldi köz mellett lévő Hősök-tavát bérleti szerződés alapján vállalkozó kezeli. A tavon a nádterület 20%-át kell meghagyni az élőlények miatt, mivel az a 20% jelenleg a lakóház közelébe esik, ami veszélyes lehet egy tűzesetben, a vízfelület másik részén jelölik ki ezt a nádasterületet. Dr. Görgényi Ernő azt kérte, hogy mindez soron kívül és minél hamarabb történjen meg.
Az interpellációkat a tájékoztatók követték. Itt elhangzott, hogy 104 millió forinttal csökkent az önkormányzat hitelállománya. Az idei év az Aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás éve az Európai Unióban. Az „Európa a polgárokért” pályázat keretében a nemzetközi tapasztalatcsere fórumok programtervezetéről a polgármester elmondta, a projekt kezdetén minden partnerváros elvégez egy kettős célú kutatást, amiben egyrészt felmérik, hogy a város idős lakosságának milyen típusú önkéntes tevékenységben lenne kedve részt venni, másrészt megvizsgálják, hogy az önkormányzati intézmények, a helyi iskolák, civil szervezetek munkájába hogyan tudnának bevonni idős embereket. Pályázatunkkal ehhez a célkitűzéshez kívántunk csatlakozni. Az önkormányzat a programok megvalósítására 144.000 € (41,8 millió Ft) pályázik a testvérvárosok bevonásával. Elhangzott, hogy a fejlettebb önkéntes kultúrával rendelkező német, osztrák és olasz partnervárosok összegyűjtik a náluk előforduló jó gyakorlatokat, hogy azokat átadhassák a magyarországi, romániai és lengyelországi partnereknek. A részt vevő városok elkötelezettek abban, hogy a projekt során elért eredményekből kiindulva közös akciótervet dolgozzanak ki az idősek további bevonására az adott település életébe, így hozzájárulva társadalmi kirekesztettségük megszüntetéséhez.
A Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. évi munkájáról is a tájékoztatók sorában volt szó. Mittag Mónika, a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke megköszönte Gyula Város Önkormányzatának és a városvezetőknek a támogatását, külön kiemelte Gajda Róbert, Németváros önkormányzati képviselőjének a nevét. Elmondta, hogy a gyulai németség minden megtesz hagyományainak és nyelvének az ápolásáért, rendezvényeikkel bekapcsolódnak városunk kulturális is turisztikai életébe. A német sírkereszt emlékhelyet és a Máriás házat ugyancsak kiemelte írásos beszámolójából.
Gajda Róbert gratulált a Német Kisebbségi Önkormányzatnak az elvégzett munkához. A németségnek ebben a városban van jövője, ha ilyen vezetőket tud maga közül kiválasztani. Városunk érdeke is, hogy a gyulai németség kultúrája megerősödjön – mondta hozzászólásában az alpolgármester.
A fő napirendek között pályázat kiírásáról döntöttek a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény igazgatói munkakörének betöltésére, a Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatói munkakörének betöltésére, valamint a Gyulasport Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatainak ellátására. Mindegyik intézmény esetében lejár a vezetők megbízatása, ezért van szükség pályázat kiírására.
A képviselő-testület jóváhagyta Gyula Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési tervét. Ezt követően módosította a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 31/2002. (VI.28.) számú rendeletét, amely április 1-jével lép hatályba. A rendelet módosításának indoka, hogy az abban szereplő díjakat összhangba kell hozni a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Korm. rendelet rendelkezéseivel. Jelenleg a rendeletben a családi házaknál a háztartási hulladék esetén a 30 literes edény után, a biohulladéknál a 60 literes edény után fizetendő közszolgáltatási díjhoz viszonyítva az alapdíj összege meghaladja a Kormányrendelet 8. § (5) bekezdésében előírt felső határt, azaz a közszolgáltatási díj 40%-át. A díjtétel törvényes mértékének megállapításához díjemelésre lenne szükség, azonban a szolgáltatási díjakra vonatkozó moratórium miatt erre nincs lehetőség. A hulladékgazdálkodás szabályainak teljes átdolgozása az Országgyűlés napirendjén szerepel, ezért jelenleg az egyetlen törvényes megoldás a fenti edények díjtételének rendeletből történő törlése, és ezzel egyidejűleg az érintett fogyasztói csoportok részére kedvezmény meghatározása a Gyulai Közüzemi Kft. által – olvasható az előterjesztésben. Az elfogadott határozat értelmében az 1 fős háztartás esetén a 60 literes háztartási hulladék díjából 303 Ft + áfa kedvezményt, biohulladék esetén, akinél igazolható, hogy a heti egyszeri ürítés mellett elegendő a 60 literes edény biztosítása, a 120 literes edény díjából 228 Ft + áfa kedvezményt biztosít a lakosoknak a Gyulai Közüzemi Kft. április 1. napjától.
Az önkormányzat ugyancsak felsőbbrendű jogszabályváltozások miatt dolgozta át a közterület használatáról szóló rendeletét, illetve az elmúlt évek gyakorlatát is figyelembe vette a rendeletalkotás során. Lényeges változás, hogy közterületen április 1-jétől nem lehet szeszesitalt fogyasztani. A tiltás alól kivételt képeznek az engedélyezett közterületi rendezvények, illetve a szilveszter és az új év, valamint a vendéglátók kerthelyiségei. A helyi rendelet szigorúbb feltételeket szab a kapubejárók átépítését és megépítését illetően, mivel a közérdeket alapul véve engedélyhez kötik a jövőben. Tudniillik, a kapubejárók szakszerűtlen megépítése veszélyezteti a belvízi csapadékvíz-elvezető rendszereket. A fás szárú növények közterületre történő telepítése is szigorúbb feltételekhez kötöttek április 1-jétől. A Gyulai Hírlapban részletesen olvashat a közterület használatáról szóló rendelet változásairól.
