A hír nem friss, hogy az új törvény szerint szinte minden zárt terű intézményben tiltott a dohányzás Magyarországon. Minden éremnek több oldala van, az elmúlt néhány hónapban ez a törvénykezés is megosztotta a véleményeket. Január óta kétségkívül kellemesebb levegő várja a közintézmények látogatóit, és azóta könnyebben indulnak el a nemdohányzók is szórakozni.
Egészségügyi szempontból jó hír, hogy a törvény hatására kevesebbet füstölnek a dohányosok, van, aki le is szokott a dohányzásról. Az intézmények, pláne a vendéglátó-helyiségek közelében élők már kevésbé elégedettek, a dohányzók füstje – és sok esetben zaja, szemetelése – ezután őket és a járókelőket közelebbről érinti. Ugyanakkor több baráti társaság, amelyekben túlnyomórészt dohányoznak, meggondolja, hogy inkább magánházakban gyűlnek össze beszélgetni, szórakozni. Ez a probléma a jó idő jöttével megoldódni látszik, tekintve, hogy amely szórakozóhely csak megteheti, hamarosan szabadtéri területeket nyit meg a dohányzók kedvére.
Hazánk lakosságának számottevő része valamilyen módon dohányzik, így őket első kézből érintette a január elejétől hatályba lépő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályairól szóló törvény módosítása. A korábbi rendelkezésben már korlátozták a füstölgést több közforgalmú helyen is, például oktatási intézményekben, vonatokon, játszóterek környékén. Azonban az új törvény érvénybe lépésével szinte minden zárt terű intézményben – beleértve a kocsmákat, kávéházakat is – tiltott a dohányfüst. Az új törvény paragrafusai között dr. Folcz József, az önkormányzat jogásza segített eligazodni.
– A törvény szerint, 2012. január 1. napjától nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen, közterületnek minősülő zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, továbbá a játszóterek, tömegközlekedési eszközök megállóinak 5 méteres távolságán belül. Nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú intézmények, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközökön. Ezen kívül nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményben, gyermekvédelmi intézményben, egészségügyi szolgáltatónál.
– Kijelölhető zárt légterű dohányzóhely a büntetés-végrehajtási intézményekben, a pszichiátriai intézetekben, valamint olyan munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja.
– A rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki elsősorban az intézmény részére. Bírság megfizetésére az a közforgalmú intézmény köteles, amely a dohányzásra vonatkozó tilalmakat, korlátozásokat nem tartatja be. A szerv eltekinthet a bírság kiszabásától, ha a hivatásszerűen ott dolgozó személy, a szabálysértőt a dohányzás befejezésére, vagy – annak eredménytelensége esetén – távozásra szólította fel.
– A törvény megsértése esetén kiróható egészségvédelmi bírság összege, magánszemély esetén 20 000–50 000 Ft-ig terjed. A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a felelős személyt 100 000–250 000 Ft-ig büntetik. Az intézmény, szervezet, üzemeltető tekintetében ez 1 000 000–2 500 000 Ft. Az eljáró hatóság a helyszínen a törvénysértőt maximum 30 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot dr. Folcz József.
