Miután az előző részekben áttekintettük az önkormányzat bevételeit, működési kiadásait és hiteleit, még egy témánk maradt annak érdekében, hogy a költségvetés valamennyi főbb összetevőjét megvizsgáljuk. Ez a beruházások vagy más kifejezéssel a felhalmozási kiadások alakulása.
Képviselői körökben gyakran találkozunk azzal a megközelítéssel, hogy ha magas a költségvetésen belül a felhalmozási kiadások aránya, akkor az önkormányzat fejlesztő önkormányzat. Az pedig minden képviselő álma, hogy egyrészt saját körzete, másrészt az általa is képviselt település fejlődjön. Ez a megközelítés természetesen igaz, ám mint oly sokszor, most is árnyalni szükséges. Hogy ismét egy otthoni példából induljunk ki, nem mindegy ugyanis, hogy valaki a régóta áhított új szekrénysort miből vásárolja meg? Ha apránként összegyűjtögette a pénzt, és abból vásárolta meg, akkor valóban gyarapodott otthona az új bútorral, ha viszont áruhitelből vagy személyi kölcsönből vásárolta meg a szekrénysort, akkor csupán annyi történt, hogy a kiadását megelőlegeztette egy pénzintézettel, ő pedig akár évekig is törlesztheti azt, azaz későbbi jövedelme terhére most vett fel hitelt. Arról nem is beszélve, hogy a kölcsönnek egyéb komoly költségei is vannak, mint a kamat vagy a kezelési költség. Az ilyen gyarapodás tehát enyhén fogalmazva sem az igazi, és mivel egy város gazdálkodásáról beszélünk, illetve annak költségvetéséről, megállapíthatjuk, hogy a hitelből történő gyarapodás árát mindig a következő testület vagy testületek fizetik meg. Ennyi felvezetés után nézzük meg, hogy hogyan is alakulnak a fejlesztések Gyulán, előbbi megállapításunk mennyire helytálló? (1. számú táblázat: Működési – felhalmozási kiadások alakulása 2009–2012. évben.)
Első ránézésre megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a város erején felül igyekezett fejleszteni. A működési költség – felhalmozási kiadások arányait a 2. számú grafikon mutatja.
A diagram jól szemlélteti, hogy az előző években az említett magas beruházási arány kialakítása volt az elsődleges szempont. A hitelfelvételi lehetőségek azonban kimerültek, a város jelentős adósságállománnyal szembesült. Amint azt korábban már említettük, a 2010-es választásokat követően a városvezetés elsődleges szempontként fogalmazta meg a magas hitelállomány csökkentését. Ez pedig úgy a működési költségek csökkentését, mint a beruházási ráfordítások mérséklését jelentette és jelenti. Az 1. számú táblázatban szereplő felhalmozási kiadások azonban nem csak a beruházási ráfordításokat tartalmazzák. Ezek az értékek magukban foglalják a felhalmozási célú pénzeszköz átadását, a felújítási kiadások alakulását, a beruházásokat, a fejlesztési hitelek visszafizetését és az egyéb felhalmozási ráfordításokat. Vizsgáljuk meg tehát, hogy a felhalmozási kiadásokon belül milyen nagyságrendet képviselnek az imént említettek. Grafikonban ábrázolva a táblázat adatait, a következő arányokat kapjuk: 3. ábra: Felhalmozási kiadások összetevőinek arányváltozása 2009–2012. évben.
A táblázatból, illetve a grafikon alakulásából láthatjuk, hogy a felhalmozási célú pénzeszköz- átadások, amelyek tartalmilag annyit jelentenek, hogy az önkormányzat beruházási célból ad át pénzösszegeket saját gazdasági társaságainak vagy nem önkormányzati társaságoknak, nonprofit szervezeteknek, jelentéktelen arányt képviselnek. Egyre jelentősebb viszont a korábban felvett fejlesztési hitelek miatti törlesztések és fizetendő kamatok nagyságrendje és részaránya. A beruházási ráfordítások megítéléséről már volt szó. A város korábbi képviselő-testülete a hitelből történő beruházásokkal a mostani testületnek teremtett meglehetősen nehéz helyzetet. A jelenlegi testület örökségként adósságot vett át, ennek törlesztése most a legfontosabb feladat.
Hullámzó a felújítási kiadások összegének alakulása. Gyula Város Önkormányzatának számviteli értéken nyilvántartott vagyona 2010. december 31-én 38 milliárd forint volt. Ebben ingatlanok, ingóságok és valamennyi egyéb eszköz is benne szerepel. Könnyen belátható, hogy egy ekkora vagyontömeg fenntartása, állagának megőrzése éves szinten nem 30 és nem 50 millió forint. A képviselő-testület szembesült a ténnyel, hogy vagyongyarapítás helyett a kevésbé népszerű, de egyre inkább elodázhatatlan felújításokra kell a pénzeket koncentrálni. Ennek a szemléletváltásnak köszönhető, hogy 2012-re jelentősen megváltoztak az arányok, illetve a felújításra fordítható pénzösszeg nagyságrendje.
A beruházási ráfordítások összege az önkormányzat saját pénzösszegein felül az idegen forrásokat is tartalmazza. Sok szó esik manapság arról, hogy egy-egy önkormányzat mennyire sikeres a pályázatokon. Nézzük meg, hogy a beruházási ráfordítások bontásával milyen megállapításokat tehetünk! (4. számú táblázat)
Mielőtt messzemenő következtetést vonnánk le, annyit szögezzünk le, hogy a pályázati támogatási intenzitás nagymértékben függ attól is, hogy milyen jellegű pályázatot nyújt be valaki. Amennyiben a pályázatban szereplő fejlesztés megtérülő beruházásról szól, akkor alacsonyabb az elnyerhető pénz részaránya, támogatási intenzitása. Másként fogalmazva a megtérülő beruházásokhoz magasabb saját erő összeget kell biztosítani. A közfeladatok többsége viszont, amint azt korábban már említettük, nem megtérülő beruházásokat jelent. Például szociális lakások építése vagy egy hajléktalanszálló fejlesztése esetén aligha lehet reális elvárás a megtérülés. Ezek a példák természetesen még hosszasan sorolhatók lennének, ám a felsorolás folytatása helyett zárjuk le annyival ezt a kérdést, hogy nehéz pénzügyi helyzetben az önkormányzatok mégis csak kénytelenek a beruházások megtérülését is figyelembe venni beruházási döntéseiknél. Ellenkező esetben a megvalósult fejlesztések működtetési forrásigénye okozhat jelentős likviditási problémát.
A táblázat utolsó sorából látható, hogy igen jelentős szórás tapasztalható a támogatási intenzitásokban. 2009-ben az akkori városvezetés több olyan beruházást is indított, amelynek nem vagy csak csekély mértékű pályázati támogatása volt. 2010-ben és 2011-ben változott a helyzet, ekkor szinte kivétel nélkül olyan beruházások indultak, amelyeknek magas pályázati támogatási intenzitása volt. Az ez évi terv is jelentős pályázati támogatással számol.
A felhalmozási kiadások értékelését fejezzük be azzal, hogy áttekintjük az elmúlt időszak jelentősebb tervezett beruházásait.
2011. évben:
Implom J. Ált. Iskola felújítása 540,8 millió Ft; önkormányzati utak, járdák építése, felújítása 50 millió Ft; Gyulai Közüzemi Kft. beruházási keretszerződés 18,8 millió Ft; Arad–Gyula közlekedésfejlesztés 133 millió Ft; Szilárdhulladék-lerakó rekultivációja 772 millió Ft; Északi városrész rehabilitációja 382,6 millió Ft; Elek-dél vízbázis diagnosztikai vizsgálata 17,9 millió Ft; Sándorhegy+2 utcarész szennyvízcsatorna-beruházás 154,7 millió Ft; Digitális táblák beszerzése 59,7 millió Ft. 2012. évi terv:Implom J. Ált.Iskola felújítása 96 millió Ft; Gyulai Közüzemi Kft. beruházási keretszerződés 60 millió Ft; GEO-THERMIC geotermikus- energia-hasznosítás 41,9 millió Ft; Dénesmajor–Nagyzerénd útépítés 163,3 millió Ft.
A beruházási tervszámokkal kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy ezek az induló költségvetésekben szereplő tervszámok voltak. Év végére a tényleges beruházások összetétele és bekerülési nagyságrendje jelentős mértékben eltért a fentiektől. Ebben az évben a városvezetés ezért úgy döntött, hogy csak azok a beruházások kerülhetnek be a költségvetésbe, amelyek biztosan meg is valósulnak, mert vagy már megkezdett beruházásokról van szó vagy olyanokról, amelyeknek a pályázati támogatási szerződését az illetékes szervezetekkel már aláírta az önkormányzat.
Dr. Görgényi Ernő polgármestert kérdeztük, hogy vannak-e olyan további beruházások, amelyek megvalósulhatnak vagy legalább megkezdődhetnek 2012-ben? A polgármester megerősítette, hogy biztosnak csak a költségvetésben szereplő beruházásokat tekinthetjük. Kiemelte, hogy az átadott pénzeszközök között szerepel a Rondella-terasz bővítésére átadott pénzösszeg. Amint azt bizonyára olvasóink többsége tudja, 2012-től az önkormányzat visszavette a Rondella üzemeltetését a korábbi bérlőtől, és saját gazdasági társaságával kívánja működtetni. Ennek előfeltétele a vendéglátó terasz környezetbe illő, esztétikus kialakítása. Folyamatban lévő beruházás a tűzoltólaktanya bővítése is. Igaz ugyan, hogy a Tűzoltóság 2012. január 1-jétől már nem az önkormányzat szervezeti egységeként végzi tevékenységét, ám változatlanul értünk, gyulai polgárokért dolgoznak, és ha a helyzet azt kívánja, kockáztatják életüket. Dr. Görgényi Ernő szerint az a legkevesebb, amit az önkormányzat megtehet, hogy a tűzoltók elhelyezési körülményeinek javításában továbbra is aktívan részt vesz, függetlenül attól, hogy ki a fenntartó. Az önkormányzat tervezi még, pontosabban pályázati lehetőséget keres a Jókai u. 30. számú épület felújítására. A jellegzetes németvárosi épületet korhűen, ugyanakkor a XXI. század elvárásainak megfelelően szeretnék felújítani, és átadni a Családsegítő Központnak. Tervekben tehát idén sincs hiány, reméljük, a pályázati kiírások is támogatják majd az elképzeléseket.
