Megemlékezést tartott Gyula Város Önkormányzata, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Október 23. Alapítvány február 24-én a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a dr. Erdődi Lajos tiszteletére állított emléktáblánál. A megemlékezők elénekelték a Himnuszt, majd Bálint Gergely szavalatát követően dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere mondta el beszédét. A polgármester kiemelte, a meghurcoltak történetét értelmezhetjük akár egy, a diktatórikus rendszerek igazságtalanságát bemutató könyv illusztrációjaként is.
Ilyen illusztráció dr. Erdődi Lajos története is, akit máig a szegények ügyvédjeként ismernek Gyulán, noha a kommunista diktatúra mindent elkövetett annak érdekében, hogy sehogy se emlékezhessünk azokra, akiket meghurcoltak. Dr. Erdődi Lajos nem egy a múlt ködébe vesző, megfoghatatlan történelmi személyiség volt, hanem egy igaz gyulai polgár, akinek emlékét még őrzik kortársai, s nevét ismerhetjük a szüleink régi gyulaiakról szóló történeteiből vagy a városról szóló könyvekből – fejtette ki dr. Görgényi Ernő.
– A szegények ügyvédjének történetét megismerve mindenki számára adja magát a kérdés, hogyan válhat bűnbakká egy olyan személy, aki mélyen átélte, saját sorsán tapasztalta meg a nagybirtokon dolgozó, bérmunkát vállaló szegény nép rettentő nehéz, elnyomott, kiszolgáltatott helyzetét. Milyen társadalmi berendezkedés az, melyben szenvedésre ítélhető egy jogász, aki minden megpróbáltatást vállalva harcol kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemelkedéséért, aki céljait mindenkor demokratikus módon politikai-jogi eszközökkel kívánta elérni. Mekkora rendszerhazugság az, ha munkatáborba hurcolnak valakit, aki az egyenlőséget fennen hirdető rendszerben a kevésbé egyenlők jogaiért küzd, aki a szegény népréteg szociális helyzetének javítását, oktatását, jogvédelmét tekinti legfőbb feladatának – mondta a polgármester.
Dr. Görgényi Ernő beszédéből kiderült, dr. Erdődi Lajost többször is meghurcolták. 1947-ben hosszas kihallgatás és kínzás után a szovjet csapatok budapesti helyőrségének hadbírósága 10 év Gulagon letöltendő szabadságvesztésre ítélte, ahonnan 1955-ben, a második nagy amnesztiával szabadult. Itthon továbbra is megfigyelték, és egy minisztériumi rendelet alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara hatályon kívül helyezte tagságát. Egy barátjának írt levele miatt izgatás vádjával 20 hónap börtönbüntetésre ítélték. A sok megpróbáltatás, csalódás lelkileg is összetörte, azonban elveit soha nem adta fel. Dr. Erdődi Lajos 1970-ben halt meg súlyos betegség után. Csak a rendszerváltozást követően kapott utólagos jogi elégtételt a család. Gyula Város Önkormányzata 2010. február 25-én állított emléktáblát a szegények ügyvédjének.
– Mára sokak számára egyértelművé vált, hogy a társadalom jelenlegi rossz mentális és erkölcsi állapota arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltoztatás során a magyar társadalom szőnyeg alá söpörte a felelősség kérdését, megpróbálta megspórolni a múlttal való szembenézést, elfeledni József Attila A Dunánál című költeményének örök érvényű sorait: „a multat be kell vallani.” A felelősség megállapítására, a bűnösök megnevezésére irányuló kezdeményezések sorra elbuktak – mondta beszédében a polgármester.
– Az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak címzett, 2008. június 3-án elfogadott Prágai nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus tárgyában című dokumentum aláíróival egyetértve el kellene ismernünk végre, a felelősség megállapításának elmaradása minden társadalom alapjait ássa alá. E nyilatkozat konklúziója egyértelmű. Azoknak a társadalmaknak, amelyek elhanyagolják a múltat, nincs jövőjük – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő.
Szükség van a kommunizmus bűntetteinek kiértékelésére és elítélésére, hiszen a kommunizmus áldozatai és családjaik éppúgy jogosultak az igazságtételre, a rokonszenvre, az együttérzésre, a megértésre és szenvedéseik elismerésére, mint a nácizmus áldozatai. Nem lehet kihátrálni a múlt terhei alól, a felelősség mindannyiunk vállán nyugszik – zárta beszédét a polgármester.
A beszédet követően a megemlékezők elhelyezték koszorúikat, virágaikat és mécseseiket az emlékműnél, majd közösen átsétáltak a Mogyoróssy János Városi Könyvtárhoz, ahol Dézsi János, a könyvtár igazgatója és Erdődi Levente nyitotta meg a dr. Erdődi Lajos életét bemutató emlékkiállítást. A kiállításon az ügyvéd néhány személyes tárgyán, iratán, könyvein kívül korabeli dokumentumok is láthatóak. A tárlat legkülönlegesebb darabja egy 1867-ben kiadott református imádságoskönyv dr. Erdődi Lajos bejegyzésével. A könyvet az ügyvéd unokahúga találta 1944-ben Budapesten az ostrom alatt egy halott lány mellett. Dr. Erdődi Lajosnak 1947. január 31-én, letartóztatásakor még volt annyi ideje, hogy az akkor 7 éves kislányának átadja a imádságoskönyvet. Hazatérésekor, 1955-ben megtalálta, és beleírta a könyv történetét. amely a következőképpen végződik: „…sem halott magyar, sem vesztett magyar Haza nincs – mert Istenünk választott eszköze vagyunk.”
A kiállítás március 10-ig látható a Mogyoróssy könyvtárban.
