„Készült az Úr 2009. esztendejében. Állíttatta Kovászna testvérváros önkormányzata. Faragta Bodor János és Ferencz Botond.” Ezt a szöveget vésték abba a székely kapuba, amelyet Kovászna adományozott városunknak. Felületét tulipánban végződő növényminták díszítik, de megtalálhatók rajta a székelység ősi jelképei a nap, a csillag és a hold is.
Szép nyári időben, emelkedett hangulatban, népes közönség előtt zajlott le az avató ünnepség a Csigakertben. A hagyományoknak megfelelően kapuavató verssel kezdődött, Thisz Katalin Magyari Lajos versét szavalta el. Az átadó beszédében Thisz János Kovászna alpolgármestere elmondta, hogy örülnek a testvérvárosi kapcsolatnak és a székely kapu-állítás lehetőségének. Kovászna főterén kopjafák jelképezik a testvérvárosokat, közülük az egyikre Gyula nevét vésték. – Áldás a bejövőre, béke a kimenőre, fogadják szeretettel a kaput! – fejezte be beszédét Thisz János.
Dr. Perjési Klára városunk polgármestere megköszönte az ajándékot, elismerését fejezte ki az alkotóknak, végül ötletpályázatot hirdetett kérve a város polgárainak segítségét abban, hogy mivel lehetne viszonozni a kovásznaiak gesztusát. Dr. Görgényi Ernő a településrész képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterségesen húzott határok ellenére újra épül a magyarság közös jövője, a most felavatott kapu is mindenkit a nemzeti összetartozás fontosságára fog emlékeztetni. A polgármesterek ünnepélyesen átvágták a nemzetiszín szalagot, majd aláírták és körbemutatták a díszes adományozó levelet. A római katolikus és a református egyház lelkészei egy-egy bibliai igével megáldották a kaput. Az Erkel Ferenc Vegyes Kar közreműködésével az ünnepség résztvevői elénekelték a székely és a magyar himnuszt. A hivatalos rész végén Thisz Katalin „Hazám, hazám, édes hazám, bárcsak határod láthatnám” kezdetű, megindítóan szép népdalt énekelte. Az ünneplés a Hargita és a Körös Táncegyüttes műsorával, valamint a résztvevők megvendégelésével folytatódott.
A két város elöljárói rövid interjút adtak lapunk munkatársának.
Thisz János, Kovászna alpolgármestere: fiataljaink majd ugyanúgy ragaszkodjanak egymáshoz
• A gyulai kapcsolatban, tekintve azt is, hogy tetemes a földrajzi távolság, milyen fantáziát lát Kovászna város?
• Éppen az imént beszélgettünk gyulai barátainknak arról, hogy mivel viszonozhatnák az ajándékot. A viszonzásnál fontosabb, hogy az egymás iránti szeretet és tisztelet mindkét oldalon megvan, ezt tovább kell adnunk az utánunk jövőknek, hogy fiataljaink majd ugyanúgy ragaszkodjanak egymáshoz, mint ahogyan ezt mi tesszük. Mi is fürdőváros vagyunk és a gyulai kapcsolattól elsősorban útmutatást várunk, segítséget abban, hogy az európai uniós pályázatok útvesztőjében minél kevesebb kudarcot szenvedjünk. Szeretnénk Gyula szintjére fejlődni, ehhez meg kell tanulnunk pályázni, ebben várjuk a támogatást.
• Milyen fejlesztési elképzelései vannak Kovásznának?
• Sajnos az utóbbi húsz évben nagyon kevés befektető jelent meg Kovásznán. Hiába van fürdőfejlesztési elképzelésünk, az utak rossz állapota a víz- és szennyvízcsatorna hálózat fejletlensége elriasztja a tőkét. 2012-ig közműveink fejlesztését be kell fejeznünk, utána semmi akadályát nem látom a turizmus fellendülésének, hiszen a borvizet, a gyógyfürdőt és a kovásznai fantasztikusan jó levegőt így már könnyű lesz értékesíteni.
• A székely kapu anyaga valószínűleg a Kovászna környéki hatalmas erdőkből származik, kik azok, akik a nyers faanyagot ilyen szépen megformázták?
• Erdőből valóban bőven van mifelénk, bár 1995-ben egy hatalmas szélvihar fél óra alatt több ezer hektár erdőt tarolt le. Részben telepítésekkel, részben természetes úton ezek a sebek már gyógyulófélben vannak. A kapu anyaga cserefa, vagyis csertölgy, a galambdúc és a zsindelytető hagyományosan fenyőből van. A mi vidékünkön a legjobb zsindelyt Gelencén készítik, ez is onnan való, tehát garantálom, hogy sokáig fog tartani. Az alkotók egy héttel ezelőtt voltak itt, mert nagyon elfoglaltak, ugyanis, aki ilyen munkára képes, azt gyakran felkérik. Az egyikük Bodor János, egyébként a Háromszék című lap kovásznai tudósítója, csak szabad idejében végzi a faragó mesterséget. Társa Ferencz Botond tanácsos kollégánk, aki bútorkészítéssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozó.
• Tehát a székely kapu élő hagyomány?
• Igen az, és ennek örvendünk. Ezt a hagyományt azzal is támogatja Kovászna városa, hogy testvérvárosainak székely kaput adományoz. Nagykanizsán építettünk egyet, amely első testvérvárosunk, egy kisebb kapu áll Csenger központjában és egy nagyobb a csengeri református egyháznál. Örülünk, hogy összetartozásunk jelképeként most Gyulán is felállíthattuk ezt a szép alkotást.
Dr. Perjési Klára, Gyula város polgármestere: Kovászna város részéről született az ajándékozási ötlet
• Az ötletpályázattól függetlenül van már valamilyen elképzelés arra, hogyan mivel viszonozza a város a székely kaput?
• Tekintve, hogy csupán három évre nyúlik vissza a testvérvárosi kapcsolat és Kovászna város részéről született az ajándékozási ötlet, vártuk, hogy mi lesz az, most amikor mindenki láthatja ezt a szép ajándékot, lehet gondolkodni a méltó viszonzáson. Örülnék, ha a gyulaiak ötletgazdagságukkal segítenének ebben a nem könnyű feladatban.
• Két távoli erdélyi testvérvárosa van Gyulának, amelyek egyébként egymáshoz közel esnek. A Kovásznával való testvérvárosi kapcsolatban milyen perspektívát lát a város?
• Gyulának kilenc testvérvárosa van, amelyekben legfontosabbak a civil kapcsolatok, az hogy az emberek találkozzanak egymással. Erre a kultúra a legjobb eszköz, többnyire a tánc- és a zenei együttesekhez kapcsolódnak ezek az alkalmak, a kovásznai egy most kibontakozó kapcsolat, a mai esemény jó nyitány volt. Mivel ők kezdeményezték, mi örömmel fogadtuk és igyekszünk minden segítséget megadni ahhoz, hogy a gyulai emberek és a kovásznai emberek, akár turistaként, akár civil szervezeteken keresztül minél többször találkozhassanak.
Dr. Görgényi Ernő, a településrész képviselője: Ez a város legszebb parkja
• Hogyan esett a választás erre a helyszínre?
• Ez a város legszebb parkja, ezért ezen nem is volt vita, mert magától értetődő volt, hogy ennek itt a helye. Született olyan ötlet, hogy az Erzsébet szoborhoz kerüljön, de az én véleményem is az volt, hogy mindenképpen a Bethlen utcai bejáratnál legyen felépítve, mert bizonyos távolság kell a szemnek ahhoz, hogy be tudja fogni a kapu egészét, másrészt ott takarta volna a szobor egy részét.
• A kovásznai városi testülettel milyen kapcsolatai vannak a gyulai városi képviselőtestületnek, illetve milyen együttműködést terveznek?
• Rendszeresek az érintkezések, már háromszor utazott gyulai delegáció Kovásznára, amit ők viszonoztak, én magam két alkalommal jártam náluk. Az együttműködés apropója egyébként az, hogy náluk is jelentős gyógyfürdő kultúra van. A változatos vegyi összetételű gázfürdők, az un. mofeták, azonban nem jelentenek konkurenciát Gyulának, márcsak a földrajzi távolság miatt sem, de a víz élettani hatása is más ugyanakkor fürdő- és városfejlesztési ügyekben hasznos tapasztalatcseréket folytathatunk. Ők később léptek be az EU-ba, sok kérdéssel fordulnak hozzánk, mert ugyan nagyon alaposan előkészített terveik vannak a fürdő fejlesztésre, de a pályázásban nincs gyakorlatuk és szeretnék elkerülni a buktatókat.
