Szép, ragyogó napsütéses téli időben tartották meg hétvégén a németvárosi disznótort és maszkázást a Szent Anna Kollégium udvarán. Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzata szombaton immár második alkalommal szervezte és rendezte meg ezt a hagyományőrző programot. A látogatók végignézhették a sváb kopasztásos disznóvágást, illetve farsangi népszokásokat is felelevenítettek a németvárosiak. A rendezvényt Gajda Róbert országgyűlési képviselő, Németváros önkormányzati képviselője nyitotta meg.
A Gyulai Hírlap kérdésére Mittag Mónika, Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke elmondta, a programra mintegy százan látogattak el. A rendezvény igazi gasztronómiai élményt jelentett a vendégeknek, hiszen a nap folyamán minden hagyományos ételt megkóstolhattak. A programmal az összes generációt szerették volna megszólítani. A fiatalok megismerhették a disznó feldolgozásának a fázisait, az idősek pedig újra átélhették a régi disznóvágások hangulatát, bekapcsolódhattak a munkafolyamatokba, vagy harmonikaszó mellett múlathatták az időt. A gyerekek barkácsolással tölthették az idejüket, kalácstésztából készíthettek disznófejet és szilvalekváros papucsot – tudtuk meg az elnöktől.
A németvárosi disznótoron reggel 7 órakor pálinkával és pogácsával várták a vendégeket, majd megkóstolhatták a hagymás vért és a frissen sült tokaszalonnát. Ebédre orjalevest, toroskáposztát és lekváros fánkot kínáltak, délután pedig hurkát és kolbászt lehetett fogyasztani. A kóstolgatás mellett a látogatók megnézhették, hogyan zajlik a hagyományos sváb disznóvágás, a kopasztástól a kolbásztöltésig.
A rendezvényen a régi farsangi szokásokat is bemutatták. Egy „cigány család”, azaz a maszkások délelőtt 10 órakor érkeztek a disznóvágás helyszínére, hogy ellopják a disznó fejét, amit aztán kisbabaként bepólyálva hoztak vissza, hogy pénzt koldulhassanak – mondta el Mittag Mónika.
Sebestény Andrástól, a németvárosi böllércsapat tagjától megtudtuk, a disznótoron négy böllér vett részt. Régen a svábok savanyú levest is készítettek a disznóvágások alkalmával, amibe a disznó szívét és veséjét is belefőzték. A hurkát, amit eredetileg csak borssal fűszereztek, a kolbászhoz hasonlóan felfüstölték, hiszen így sokáig elállt, és később levest tudtak főzni belőle. A hagymás vér készítése csak később terjedt el, a véres hurkához ugyanis „élő vért” használtak, azaz a vért sóval keverték el, hogy ne alvadjon meg, így azt már nem lehetett megsütni – idézte fel a sváb hagyományokat a böllér.
