A nagy sikerű békéscsabai premier után az Erkel Ferenc Vegyes Kar Gyulán is előadta Mozart Requiemjét. A református templomot zsúfolásig megtöltő közönséget Baráth János lelkipásztor köszöntötte. Az est két kevésbé ismert Liszt-orgonaművel indult, Áchim Erzsébet orgonaművész előadásában hallhatták a megjelentek a Consolation – Desz-dúr, valamint a Weinen, klagen, sorgen, zagen című műveket. Az érdeklődés azonban elsősorban a Requiemnek szólt. Ez a gyászmise Mozart utolsó, talán legnagyszerűbb, de mindenképpen legismertebb alkotása.
Sok legenda és titok fűződik hozzá (ma sem tudjuk pontosan, hogy ki és mennyit tett hozzá a Mozart által be nem fejezett darabhoz), ami csak növelte a zenemű iránti érdeklődést. Az eredetileg klasszikus zenekarra, szoprán, alt, tenor és basszus szólistákra d- moll hangnemben írt 10 tételből álló mű orgonakísérettel előadva legalább olyan sikert aratott, mint néhány nappal ezelőtt Békéscsabán, ahol Ligeti András Kossuth- díjas karnagy vezényelte a három kórust, illetve a nagyzenekart. Az Erkel kórus Perlaki Attila karnagy vezényletével ismét bebizonyította, hogy olyan színvonalon képesek énekelni, melyet amatőr kórus csak ritkán tud produkálni. A hozzáértők szerint a kórus évről évre jobb lesz, ennek köszönhető, hogy olyan darabokat is elő tudnak adni, melyeket egyébként soha nem hallhatna élőben a gyulai közönség. A zenei élmény értékéből mit sem vont le, hogy néhány szólistarész kimaradt, kisebb kórus adta elő, nagyzenekari kíséret helyett egyetlen orgonával (amely még egy aprócska műszaki hibát is produkált). A hálás publikum vastapssal jutalmazta az előadást.
