A Gyula Tv Sorsforduló magazinja egy olyan témát dolgoz fel, amely sokaknak szívügye, sokaknak nem, de közvetve mindenkit érint: az állatok helyzete, azon is belül a közelgő „ebadó.”
Hivatalos nevén T/4247-es törvényjavaslat, hétköznapi formában „ebadó.” Bár még csak javaslati szinten van, mégis sokfelé beszédtéma az úgynevezett „önkormányzati ebadó” bevezetése. Az információk alapján a törvény többek között tartalmazná a kölyökkutyák kikötésének tiltását, az állatvédelmi bírság drasztikus emelését, a kutyák fülkorrekciós műtéteinek betiltását, valamint a veszélyesnek minősített ebek nem fajta, hanem viselkedés szerinti meghatározását. A törvény nem titkolt célja, a magyar kutyafajták – puli, pumi, mudi, komondor, kuvasz, drót- és rövid szőrű vizsla, magyar agár – elterjesztése a köztudatban, ugyanis még mindig nincsenek méltó helyükön ezek a kutyák. A legnagyobb vitát mégis az az éves szinten 3 500 Ft adó váltotta ki, melyet minden ebtartó – várhatóan – köteles lesz megfizetni az önkormányzatnak. A Kígyósi úton lévő Állatotthon vezetője aggodalmának adott hangot, ugyanis szerinte tömegével fogják utcára dobni a kutyákat a gazdának éppen nem nevezhető emberek. Pedig az adónak pont az lenne a lényege, hogy a Tölgyesi Anikó vezette otthonokhoz hasonló menhelyek járjanak jobban, ugyanis a befolyt pénzből éppen ők kapnának támogatást.
Természetesen az adófizetés alól egy csomó kivétel lesz majd, ugyanis a becsipezett kutyák után sem kell majd adót fizetni. Dr. Ökrös István elmondta, hogy ez egy egyszerű rutinbeavatkozás, mely nem tart tovább egy percnél, megoldaná a négylábú házi kedvencek körül lévő kérdést. Ugyanis a csip elhelyezésével a gazdi is megnyugodhat és még a zsebében is több pénz marad. Egy csip berakásának ára ugyan állatorvosi rendelőtől is függ, de két dolog biztosan kijelenthető: minél többen veszik igénybe, annál olcsóbb lesz a csip, valamint az, hogy ez egy egyszeri összeg, és utána nem kell éveken át adót fizetni. Persze kedvezményre másképp is lesz lehetőség. Például az állat ivartalanításával, de szociális alapon is lehet kedvezményt kérni.
Érdemes megjegyezni a készülőfélben lévő törvény egyik kulcselemét: Magyarországon ma az állatvédelmi bírság összege – maximálisan 150 ezer forint – 1998 óta nem változott, ezért mára elvesztette visszatartó erejét, nem alkalmas arra, hogy a helyes irányba terelje az emberek állatokkal való bánásmódját – érdemes megjegyezni, hogy ennek a bírságnak a maximálisan kiróható mennyisége Szlovéniában 60 000 euró, de még Bosznia-Hercegovinában is 5000 euró.
Sajnos Magyarországon a kutyák mindössze 9(!)%- a számít családtagnak, szemben Európa kissé „nyugatabbra” fekvő országaival, pedig a butasággal összefonódott közöny eltűnésével – miszerint a kutyának láncon, hordó mellett van a helye – szinte nullára csökkenne a kutyatámadások száma. A metternichi megjegyzés – miszerint Európa ott végződik, ahol az íróasztala van Bécs városában – sajnos, e tekintetben helytálló. Majd, talán az új törvény kicsit keletre húzza azt az asztalt.
