A világ gazdasági folyamatainak elemzése alapján ma inkább kötvényt érdemesebb vásárolni, mint részvényt, s abból is a rövid lejáratú fajtát. Ha valaki mégis a részvényeket részesítené előnyben, a fejlődő országok piacain nézzen szét. Ha magyar papírokban gondolkodunk, rövid futamidejű kötvényeket vásároljunk, vagy betétben helyezzük el befektetni való pénzünket. Amennyiben euróval vagy dollárral rendelkezünk, azt inkább betétbe helyezzük el, mint kötvénybe. Legalábbis ezt tanácsolta a megjelent érdeklődőknek Nép László, az OTP vezető regionális privát banki tanácsadója. Az Elizabeth Hotel adott helyet a világ gazdaságát áttekintő előadásnak, melynek során befektetési tanácsokat ugyanúgy kaptak a megjelent érdeklődők, mint csoda finom édességeket a gazdasági elemzést követő bonbonkóstolón.
Ami Amerikában történik, arra figyelni kell, az amerikai gazdasági mutatók elemzése azért fontos, mert a fejlett világ gazdasági folyamatait az USA-ban zajló történések határozzák meg. És bizony nem sok jó látható az óceán túlsó partján. A gazdasági mutatók sokkal rosszabb képet mutatnak, mint az előzetes várakozások.
2008–2009-ben, a válság kialakulásakor az USA-ban éppen úgy visszaesett a GDP, mint Európában. Az elmúlt másfél esztendőben ugyan kismértékű növekedést regisztrálhattak az elemzők, de az utóbbi három hónapban már érezhetőek voltak a gazdasági növekedés lassulását mutató jelek, visszaesést tapasztalhattak.
Hasonló folyamatok játszódnak le az amerikai munkaerőpiacon is. Az USA-ban 9,1 százalék a munkanélküliségi ráta. Ez az érték a válság kirobbanásakor 2008-ban 5 százalék volt. Ma ez az amerikai gazdaság legnagyobb problémája. A vállalatok ugyan vesznek föl embereket, de folyamatosak az elbocsátások is. A szakemberek szerint amíg a munkanélküliségi ráta nem csökken le 6 százalék környékére, érdemi gazdasági növekedés nem várható.
Annak idején a nagy gazdasági világválságot az amerikai ingatlanpiacon történtek robbantották ki. Az itteni mutatók sem adnak okot bizakodásra, azt jelzik, hogy a következő években nem várható gazdasági növekedés. Ez baj, mert az ingatlanpiac alapvetően befolyásolja a fogyasztást. Az USA gazdasága pedig a fogyasztásra épül.
A kormány a gazdaság válságát úgy próbálta kezelni, mint annak idején a királyok: pénzrontással. Ennek mai formája a fedezet nélküli pénzkibocsátás. Míg 2008-ban mintegy 800 milliárd dollár forgott az USA és a világ gazdaságában, ma már 2 700 milliárd dollárnyi készpénz található a világban. A növekedés gyorsasága ad okot aggodalomra. A többletpénz ugyanis nem a gazdaságot élénkítette a várakozásokkal ellentétben, emiatt megnőtt az infláció. A tőkepiacon nyomott a hangulat, további pénzkibocsátásokat várnak.
Augusztus elejéig az USA volt a világ legjobb adósa, annak ellenére, hogy a világ legnagyobb adósa is. Az államadósság nagysága elérte a 14 500 milliárd dollárt. Az államadósság mértékét az úgynevezett államadósság- plafon szabályozza az USA-ban. Augusztus elején az államcsődöt kockáztatták, amikor nem emelték ezt az értéket. (Erre 1962 óta 74 alkalommal került sor.) Az USA leminősítése súlyos következményekkel járt. Az értékpapírpiacon olyan alacsony szintre süllyedtek a hozamok, mint amilyen a II. világháború idején volt.
A szakértők szerint azonban az államadósság nem emelhető a végtelenségig. A választások után az USA-ban ugyanúgy végre kell hajtani a stabilizációs programokat, mint a világ más országaiban, emiatt hosszabb ideig tartó gazdasági stagnálás várható.
Nem rózsás a helyzet az óceán innenső partján, Európában sem. Görögországban gyakorlatilag bekövetkezett a csőd az Európai Unió erőfeszítései ellenére. A görög kötvények csak irreálisan magas hozamok mellett értékesíthetők. Nagyon nehéz helyzetben van Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország is. Az ír és portugál kötvények hozama 12 százalék körül mozog, ami közel van a hosszú távon finanszírozhatatlan értékhez. Alig valamivel jobb a helyzet Olaszországban és Spanyolországban. Nagyon fontos az olasz és a spanyol kormányzati konszolidációs program végrehajtása. Amennyiben nem történik alapvető változás, az elkövetkező tíz évben az államadósság elérheti a finanszírozhatatlansági határt. Ha ezekben az országokban az Európai Unió nem tudja kezelni a helyzetet, bajba kerülhet Belgium és még Japán is.
Magyarország államadóssága ma az éves GDP 77 százaléka. Az ígéretek szerint őszre ez lecsökken 73 százalékra. Javult a folyó fizetési mérleg is, az elmúlt két évtizedben nem fordult elő a mostanihoz hasonló helyzet, hogy több pénz áramlott volna az országba, mint amennyi kimegy. A befektetők kedvezően értékelik a magyar gazdaság folyamatait, hiszen ők nem pusztán az értékeket figyelik, hanem elsősorban a trendeket. A külföld bízik a Széll Kálmán-tervben, a dolog próbája az lesz, hogy milyen mértékben sikerül végrehajtani. És nagyon egyszerű nyelvezetre fordítva: minél rosszabb nekünk, annál jobb a befektetőknek.
Ha valaki befektetésre váró pénzzel rendelkezik, ismernie kell a gazdaság folyamatait. Ezekből ugyanis megállapítható, hogy jelenleg érdemesebb kötvényt vásárolni, mint részvényt. Ha valaki mégis ragaszkodik a cégek papírjaihoz, akkor a fejlődő országok piacain nézzen szét. Itthon rövid futamidejű kötvényekbe vagy betétbe érdemes elhelyezni felesleges pénzünket. Ugyancsak érdemesebb eurót vagy dollárt vásárolni, mint kötvényt. Mielőtt döntést hoz az ember, nem árt tisztába kerülni ezekkel a tényekkel.
