Hegy lesz Sándor-hegyen? Ha nem is hegy, de domb biztosan. Így aztán jogosan nevezhetjük majd az egyébként sík Sándor-hegyet hegynek. Persze a hegy (domb) most is ott van: hulladékhegy. A felhagyott hulladéklerakó, aminek rekultivációja és tájba illesztése eddig csupán pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. De az elképzelés, a terv rövidesen valóra válhat.
A gyulai városi szilárd hulladéklerakó az 1970-es években létesült. A települési kommunális hulladék ekkor még a felhagyott bányagödrökbe került, majd később a környezetből kiemelkedő depóniába. Így aztán mára egy 41 ezer és egy 170 ezer köbméter térfogatú „szemétkupac” halmozódott fel, ami igen csak megterheli a környezetet. További működését, azaz további hulladéklerakást ezért már nem engedélyeztek, a hulladéklerakó 2005. augusztus 31-én bezárt. Azóta a városi kommunális szilárd hulladékot az átrakó állomáson történt tömörítés után korábban a békéscsabai, jelenleg pedig a gyomaendrődi hulladéklerakóba szállította, illetve szállítja a Gyulai Közüzemi Kft.
2004-2005-ben Gyula Város Önkormányzata elkészíttette a lerakó rekultivációs terveit, amelyek 2006-ban engedélyezésre kerültek, így a lerakó rekultivációja zöld utat kapott, amelynek kivitelezése azóta csak anyagi eszközök hiányában nem valósulhatott meg.
A rekultivációra vonatkozó műszaki beavatkozás célja a lerakóból származó, a környezeti elemekbe, nevezetesen a felszín alatti és felszíni vizekbe, a talajba, valamint a levegőbe jutó káros emissziók jelentős mértékű csökkentése, megszűntetése.
Elsődleges cél a talajvíz szennyezettségének csökkentése, mivel az ebben a közegben található szennyezettség korlátozza a környező területeken a talajvíz használatát. A szennyezett talajvizű ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzésre került a tartós környezeti károsodás.
Ezen célkitűzések eléréséhez a következő beavatkozásokra van szükség: a hulladéklerakó és a rézsűk tereprendezése, a felső megcsapolású biogázgyűjtő műtárgyrendszer kialakítása és a biogáz elvezetése a gázkezelő egységig, a hulladéklerakó és rézsűinek víz- és gázzáró szigetelése, csapadékvíz elvezető csatornák kiépítése, a káros emissziókat minimalizáló műszaki beavatkozásokat követő tájba illesztés, a felszín alatti víz monitoring rendszere talajvízfigyelő kutak kialakításával.
A projekt révén csökken az emberi egészségkockázat, nő a védett élőhelyek állománya, a tájképi érték, megnövekszik a terület értéke, elkerülhetők a környezetvédelmi bírságok.
Az önkormányzat ennek a műszaki beavatkozásnak a támogatására pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Programban „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című intézkedés keretében.
A pályázat kétfordulós, az első fordulóban az előkészítés költségeire lehetett pályázni. Erre az önkormányzat 9 millió kettőszázezer Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el. Elkészült és mára elfogadást nyert a részletes megvalósíthatósági tanulmány (a terveket és a tanulmányt is az ERBO-PLAN Kft. készítette), valamint a közbeszerzési dokumentáció.
Ezzel immár a második fordulóra, azaz magának a megvalósításnak a támogatására a pályázat benyújtható, ami vélhetően még a nyár folyamán megtörténik. Ez a második fordulós pályázat már nem rejt magában annyi kockázatot, mint az elsőfordulós. Nagy valószínűséggel a támogatást megítélik, hiszen maga a pályázat a már elfogadott, jóváhagyott részletes megvalósíthatósági tanulmányon alapul.
Terveink szerint 2011-re a felhagyott hulladéklerakó nem szennyezi tovább a környezetet, a helyén pedig egy fával és fűvel benőtt, gazdag madárvilágú domb magaslik majd. Egy civil fórumon az egyik hozzászóló megjegyezte: nem baj, hogy kissé tájidegen lesz itt a sík vidéken ez a „hegy”, hiszen ezután jogosan hívhatjuk majd a városnak ezt a környékét Sándor-hegynek.
