125 éve, 1886. augusztus 10-én született Mezőhegyesen. Apja Kádas István uradalmi bognár, anyja Moisza Szidónia háztartásbeli. Kádas György az elemi és a polgári iskoláinak elvégzése után Kolozsváron a tanítóképzőben szerzett diplomát. A tanítói képesítésének megszerzése után – tanítói állás hiányában – Kétegyházán adóvégrehajtó, helyettes kántor, Karácsonyfalván házitanító stb.
A gyógypedagógiai tanítóképzőt 1908-ban végezte el Budapesten. 1911-ben Szegedre, a vakok intézetébe helyezték. Szegeden a Gyermektanulmányi Társaság „Gyermek” c. lapjánál jegyző és Móra Ferenc munkatársa. Szegedről felkerült Budapestre, az Alkotás utcai Gyógypedagógiai Intézetbe, itt 1921-ig tanított.
1921 nyarán a vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletére Gyulára helyezték. Feladatul kapta, hogy a Békés Vármegyei Közkórház (a mai Pándy Kálmán Megyei Kórház jogelődje) gyermekelme osztályán szervezze az értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai nevelő-oktató-foglalkoztató tevékenységét. (Sajnos nagyon sok értelmi fogyatékos, de nem elmebeteg tanulót talált Kádas György a közkórház gyermekelme osztályán!)
Kádas György a rábízott szervezőmunkát elvégezte, és 1922. február 6-tól a gyulai közkórház szervezeti keretein belül elkezdte a szakmai működését a Gyógypedagógiai Oktató és Foglalkoztató Telep.
Fontos dátum ez megyénk gyógypedagógiai történetében, mert ettől az időponttól számítjuk Békés megyében a gyógypedagógiai tevékenység működésének kezdetét. Az OFT működésének beindulását Kádas György jelentette valamennyi főhatóságnak. Az OFT 1925-ig működött a közkórházban. Ezekben az években Kádas Györgynek a gyógypedagógiai nevelő-oktató-foglalkoztató munkában segítője lett Tiffert György gyógypedagógus (a megnövekedett gyermeklétszám egy újabb gyógypedagógus beállítását megkövetelte).
Kádas György valódi célja azonban nem a közkórház keretein belül működtetett iskola volt. Ő ezt a megoldást az értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása-foglalkoztatása terén csak egy átmeneti megoldásnak tekintette.
Végleges szakmai célja – neveltjei számára – egy önálló gyógypedagógiai intézmény létrehozása volt.
Célja elérése érdekében felhasználta rendkívüli szervezőkészségét, jó személyi és szakmai kapcsolatait. Elérte, hogy a különböző hivatalok, a Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium, a megyei Főispáni Hivatal, a Békés megyei Pártfogó Egyesület (amelynek akkor az elnöke báró Apor Vilmos gyulai katolikus plébános volt), illetve a Gyulai Gyermekmenhely Igazgatósága stb. támogassák célja, tervei megvalósításában.
Szakmai célja megvalósítását reálissá tette az is, hogy Gyulán 1923-tól a Szent István u. 36. sz. alatt üresen állt a régi gyermekmenhely épülete. (A gyermekmenhely elköltözött új épületébe, a mai Kárpát utcai gyermekkórházba.)
Kádas Györgynek a Szent István úti épületet meg kellett szereznie, hogy az épületben az önálló gyógypedagógiai intézet megkezdhesse működését.
Végül az illetékes hatóságok az önálló gyógypedagógiai intézmény megnyitása mellett döntöttek.
Ennek adminisztrációs menete a következő volt.
A szakminisztérium a 31.240/1925. IV. sz. leiratában – ingyenes használatra – a Békés megyei Pártfogó Egyesület rendelkezésére bocsátotta az üresen álló volt gyermekmenhely épületét, a következő kikötéssel: „Az egyesület az épületben az Állami Gyermekmenhely kötelékéhez tartozó 70 fő értelmi fogyatékos fiú és leánygyermeknek (fele-fele arányban) gyógypedagógiai intézetet kell létesíteni.” stb.
Elérkezett tehát az idő, és beérett Kádas György fáradságos munkája, így 1925. augusztus 1-jén a BM Pártfogó Egyesület Gyulai Gyógypedagógiai Intézete – Békés megyében és a vidéki intézetek között elsőként – a Szent István út 36. sz. alatti épületben megkezdhette működését.
Az intézmény első, alapító igazgatója Kádas György lett, ő 1928. augusztusig vezette az intézményt. Gyulán egy szakmailag jól prosperáló intézményt hagyott utódjára.
Kádas Györgyöt 1928 augusztusában Kisújszállásra helyezték igazgatónak, ahol még 16 évig dolgozott. (Vezető munkája mellett publikált, főleg az intézményhálózat megreformálására, illetve az értelmi fogyatékos személyek foglalkoztatására tett szakmai javaslatot. Tagja volt a Gyógypedagógiai Tanárok Egyesületének is.)
Kádas Györgyöt 1945-ben nyugdíjazták. 1969-ben halt meg, Budapesten helyezték örök nyugalomra.
Mi, a késői utódok alapítványt neveztük el róla. A Kádas György Alapítvány – mint civil szervezet – a felnőtté vált értelmileg akadályozott személyek lakóotthonát működteti. Kádas Györgynek fontos volt egész életében az értelmi fogyatékos emberek rehabilitációja, társadalmi integrációja. A neve kötelez bennünket is!!
2012 februárjában 90 éves lesz a Békés megyei gyógypedagógiai tevékenység. Ez az évforduló újabb lehetőség arra, hogy kollégáimmal együtt ismét tiszteletünket fejezzük ki Kádas György gyógypedagógiai munkássága és humánus emberi magatartása előtt.
(A közreadott gondolatok – a nyomdai munkálatok alatt álló – A Gyulai Gyógypedagógiai Intézet története c. monográfiából származnak.)
