Több hadtörténettel kapcsolatos kézikönyvben – így például a 2000-ben megjelent „Magyarország az első világháborúban” című lexikonban – szerepel galántai Hild Ferencnek, a két világháború közötti magyar folyamőrség egyik parancsnokának a neve és rövid életrajza. Sajnálatos módon azonban ezeknek a kiadványoknak a szerzői, szerkesztői nem tudták megadni Hild vezérkapitány születésének a pontos adatait. Mindössze annyit közölnek, hogy Hild Ferenc 1880-ban született, de hogy pontosan mikor és hol, arról nem esik szó.
A kérdőjelre a rövid és tömör válasz a következő: Gyula, 1880. január 7. Hosszabban pedig: A gyulai római katolikus plébánia keresztelési anyakönyvének tanúsága szerint Hild Ferenc László 1880. január 7-én, Hild Gyula honvéd alezredes és Bessenyei Róza fiaként látta meg a napvilágot Gyulán, és öt nappal később, január 12-én részesült a keresztség szentségében – Göndöcs Benedek apát-plébános által – a gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplomban.
De hogy ki is volt ez a Gyulán nem igazán ismert tengerész, majd folyamőrtiszt, arról a következőket szeretném elmondani: Hild Ferencet a Fiumei Haditengerészeti Akadémia elvégzése után, 1899. július 1-jén avatták II. osztályú kadéttá. Ezután torpedista, majd akna- és távíró-, végül pedig tüzértiszt lett az Osztrák- Magyar Monarchia különböző hadihajóin. A tényleges tiszti rangot 1909. november 1-jén nyerte el, amikor is sorhajóhadnaggyá léptették elő. Az I. világháború alatt az ERZHERZOG FERDINAND MAX csatahajón, az ASPERN, majd a SZIGETVÁR cirkálókon és végül a BUDAPEST csatahajón teljesített szolgálatot. Ez utóbbinak ő volt néhány hónapig az ideiglenes parancsnoka. A cs. és kir. Hadtengerészet feloszlatásakor, 1918. november 1-jén korvettkapitánnyá léptettek elő, majd Budapestre utazott, ahol rögtön szolgálattételre jelentkezett. 1923 és 1925 között révfőkapitány volt, majd a m. kir. Folyamőrség parancsnokhelyettesévé, 1932-ben pedig szemlélőjévé, azaz parancsnokává nevezték ki. Időközben, 1920-ban I. osztályú folyamőr törzskapitánnyá – azaz fregattkapitánnyá –, 1923-ban folyamőr főkapitánnyá – azaz sorhajókapitánnyá – és végül 1930-ban folyamőr vezérkapitánnyá – azaz ellentengernaggyá – léptették elő. Az 1930-as évek közepére az egészségi állapota azonban annyira megromlott, hogy 1935. április 30-án nyugállományba vonulni kényszerült. Galánthai – mely nemesi előnevet még az édesapja nyerte el 1897-ben – Hild Ferenc nyugalmazott m. kir. folyamőr vezérkapitány 1940. május 28-án hunyt el Budapesten. Temetésére két nappal később, május 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol síremléke – az 51. parcella, 6. sor, 2. sírhelyén – a mai napig is megtalálható.
