Az előrejelzések szerint, pont az újság megjelenésével egy időben tombol már a nyár. Sokan esztelen napfürdőzésbe kezdenek, ami azon túl, hogy egy teljesen fölösleges társadalmi elvárásnak próbálnak megfelelni, még életveszélyes is. A Spiritusz nyári számában erről is szó lesz.
Dermatitis solaris. Sokaknak semmitmondó a név, de az ismerős lehet az olvasónak, amikor két nagyfröccs és egy fokhagymás-sós lángos után egy órácskára „ledőlt” olvasni a kertben. Ami ez után következik, az a dermatitis solaris, magyarul: napégés. Dr. Wagner Gábor a Spirituszban részletesen foglalkozik a témával. De hogyan is alakul ki az igencsak fájdalmas bőrirritáció? A napsugárzás egy széles spektrumú elektromágneses sugárzás, melynek csak egy vékony szelete a látható fény. Problémát nem is ez, hanem a nagy energiájú, ibolyántúli (ultraibolya) UV sugárzás jelent, ami sejtroncsoló hatású. UV sugárzásból is többféle van, a bőr leégése szempontjából az UV A és az UV B lényeges. Utóbbi felel a barnulásért vagy rosszabb esetben az égési tünetekért. A harmadik fajta, UV C számunkra most lényegtelen, hiszen Föld ózonrétege szinte teljes mértékben elnyeli. Az emberi bőr, típustól függően több-kevesebb festékmolekulát (pigmentet) tartalmaz, amelyet összességében melaninnak neveznek. Ez határozza meg a bőrszínt és egyben azt is, hogy mennyi időt tudunk leégés és védekezés nélkül a napon tölteni. Kilépve a napra, bőrünk védekező üzemmódba kapcsol, és termelni kezdi a pigmentsejteket. Világos bőrűeknél kevesebbet, sötétebb bőrűeknél többet. Ezzel tulajdonképpen egy védőréteget képez a többi sejt felett, védi azok örökítőanyagát, a DNS-t – ennek roncsolódása vezethet a bőrrák kialakulásához.
Amikor a bőr felső rétegét alkotó felhám alatt található irharéteg sejtjei is károsodnak, másodfokú leégést eredményeznek. Ilyenkor már nincs miről beszélni, bekövetkezett a baj. Sokaknak beugrik ilyenkor a Tüskevárban elhangzott matulai jótanács: Ül, mint a faszent! Egyebet már úgysem lehet tenni, de lehetett volna. Szakemberek szerint a legfontosabb, hogy 11 és 15 óra között nem menjünk a tűző napra – ez azért egy strandolós hétvégén elég elképzelhetetlen. Ilyenkor legalább válasszunk egy magas faktorszámú napkrémet vagy napolajat, és gazdagon borítsuk be vele testünket. És még egy nagyon fontos dolog van: a napszemüveg. A 250 Ft-os szemüvegekkel az az egy baj van, hogy nem napszemüvegek, hanem csak barnított műanyagok, amelyek ugyanannyira károsítják a szemet, mintha nem viselnénk semmit.
A Spiritusz nyári száma bemutat egy igazi szürkemarhacsordát, amelyért nem kell a Hortobágyig elutazni, sőt közelebb van, mint sokak gondolnák.
Ha valaki még nem kóstolt Cézár salátát, kedvet kaphat a műsor gasztronómiai részéből elkészíteni ezt az igencsak nyári ételt.
Szó esik még a magazinban a sarkadi református tengerben található kis szigetről, a katolikus templomról is, melyről sok érdekesség derül ki.
És hogy miként lett a Békéscsabára verődött asztalosinasból Európa egyik legismertebb és legmegbecsültebb festője? Kiderül a Spirituszból.
