„A jövő nemzedéknek, a gyermekifjúságnak, elsősorban a városi gyermeknek harmonikus testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő berendezésű, pormentes játszóterekhez jusson, ahol a cél érdekében megkívánt felügyelet mellett, szabad levegőn játszhasson” – szögezte le 1928-ban, a gyermekjátszóterek létesítését szorgalmazó rendeletében Klébelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. A felhívás eljutott valamennyi törvényhatósági joggal felruházott, valamint rendezett tanáccsal bíró város polgármesteréhez.
A közterületi játszóterek története a 19. század második felében kezdődött. A bérházakban, munkáslakótelepeken felnövő új generáció egészségesebb fejlődését lehetővé tevő játszóhelyek építésének gondolata Németországban vetődött föl először. Ez a törekvés is része volt a gyermekekkel való törődés másfél évszázada megkezdődött állami szintű szabályozásának. Budapesten Bárczy István polgármester építtette az első köztéri játszótereket az 1900-as évek elején.
A klébelsbergi rendelkezést a gyulai képviselőtestület 1929 májusában tartott rendes közgyűlésén vitatta meg, és a városban három helyet – a Göndöcs-népkertben és az akkor rendezés alatt álló Maróthy téren 200–200, a Mátyás király út elején 800 négyszögöl közterületet – jelölt ki játszótér céljára. A múlt század húszas éveinek vége azonban nem igazán kedvezett az ügynek. A gazdasági válság az amúgy is örökké költségvetési gondokkal küszködő város kasszáját végképp leapasztotta, így az építkezések elmaradtak.
A gyulai játszóterek létesítésének ügye 1937-ben vetődött fel ismét. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán felhívására és a kilátásba helyezett megyei támogatásra válaszolva a város mérnöki hivatala elkészítette egy Göndöcs-népkerti játszótér tervrajzát és költségvetését. A tervezet teljes megvalósítását ismét a pénzhiány akadályozta meg. A homokozókat, a hintát és a kerti padokat az év nyarán átadták (nagyjából ott, ahol ma is játszótér van), de a tervrajzon szereplő gyermekmedence csak álom maradt.
Eközben a miklósvárosi lakók is beterjesztettek egy játszótér-építési kérelmet, ennek megvalósítása azonban csak később történt meg.
Varga Gyula polgármester a Békés újságnak adott korabeli nyilatkozatában elmondta, hogy az újonnan felavatott népkerti játszóhely három-hat éves korú gyermekek számára készült, de a város többi tervezett játszóterét – így a miklósvárosit is – elsősorban az iskoláskorúak igényeinek megfelelően alakítják majd ki, a tervek szerint jóval nagyobb területen.
Bár óvodáskorúaknak szánták az új játszóhelyet, voltak, akik ezt nem vették figyelembe. Két héttel az átadás után súlyos balesetről tudósított a Békés újság. Egy Régitemető utcai, 26 éves szabósegéd úgy gondolta, szombat esti kiruccanását egy kellemes hintázással fejezi be. A játszótéri kaland tragikus véget ért. A hintáról lezuhant fiatalemberhez társai hívtak mentőt. A meggondolatlan ifjút súlyos bordasérüléssel és zúzódásokkal szállították a helyi kórházba. A hintát a baleset után megvizsgálták, és hibásnak találták.
Végül elmondhatjuk, hogy az egykori kiváló kultuszminiszter gyermekjátszóhelyekkel kapcsolatos elképzelése évtizedekkel később valósult meg. Gyulán napjainkban 17 játszótér áll a gyermekek rendelkezésére.
