A vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tartó farsangi időszakhoz számos hiedelem, népszokás kötődik. Ez idő tájt eleink bőségesen táplálkoztak, jellegzetes farsangi ételeket fogyasztottak, fánkféléket sütöttek, s kocsonya is gyakran került az asztalukra. Farsangköszöntő jókívánságokat skandáltak és énekeltek, dramatikus játékokat rögtönöztek, vénlánycsúfolókat adtak elő. Németvároson még az 1890-es években is élt a húshagyókeddhez kapcsolódó „tyúkverés” misztériuma. A farsangi szezon nem múlhatott el álarcos maszkabál és táncmulatság nélkül. Ezeket a – párválasztásban is kitüntetett szerepet betöltő – bálokat minden társadalmi rétegben számon tartották és megszervezték.
Gyulán a zenés, táncos estélyeket vendéglőkben, a központi kávéházban, a Göndöcs-népkerti csarnokban tartották, a legrangosabb társasági eseményeknek a vármegyeháza díszterme adott otthont. Szinte minden farsangi idényben sor került korcsolyabálra, iparos ifjúsági egyleti batyubálra, kaszinói táncestélyre vagy a Katolikus Kör táncvigalmára. A „hódító ördögök”, a Gyulán állomásozó katonák is rendszeresen toborozták a résztvevőket tiszti táncestélyeikre. A városi és a megyei előkelőségek a Polgári Kör báljára és a megyebálra kaptak meghívót. Alkalomadtán jótékonysági célú mulatságokat is rendeztek: 1892-ben órabálon gyűjtöttek a református templom toronyóra-alapjába, két évvel később a gyulai Erkel-szobor emelése mellé álltak a bálszervezők.
A fiatalemberek és kisasszonyok a Gyulára érkező alkalmi táncmesterektől vettek órákat, táncpróbáik és akár a vizsgával is felérő próbabálok igazi látványosságszámba mentek. A divatos díszöltözékek, estélyi ruhák már hetekkel a báli szezon előtt elkészültek, a helyben varratott vagy a fővárosból hozatott elegáns toalettek lenyűgöző sokasága ejtette ámulatba a bámészkodókat. A költséget nem kímélve 1895-ben egyenesen Bécsből rendelték a városi tűzoltóegylet által szervezett nagy álarcos díszmenet és az azt követő bohócestély jelmezeit, dekorációit. Az 1895. február 25-re meghirdetett álarcos felvonulás a népkerti pavilonból indult, a sugárút, a németvárosi templom, a Bárdos, a búzapiac és a belső kőhíd mentén a Kossuth utcán át a várig haladt, majd a vármegyeháza érintésével a népkertbe kanyarodott vissza. Jól sikerült tamburás-, zsidó pap- és csikósjelmez hívta fel magára a figyelmet a hatszáznál is több résztvevőt számláló tömegben. Elragadó látványt nyújtott az elefántnyakon díszköntösben utazó Karnevál herceg társzekeres csoportja, akiket 12 lándzsás szerecsen, valamint törökök, matrózok és gavallérjelmezesek vettek körül. Az elefánt hátára erősített kis sátorban Karnevál hitvese, Hófehérke pompázott. A tűzoltók szervezte maszkabál tombolasorsolással ért véget, a fődíjat, egy tortát, Diószeghy László asztalosmester nyerte meg.
