Mindazok, akik jártukban-keltükben – jó polgárként – a gazda szemével tekintenek a városra, decemberben a Rőfös udvar környékén némi szépülést regisztrálhattak. A levéltár és a földhivatal által használt épület szárazbejárója és az átjáró felőli rész díszburkolatot kapott. A bejárat jellegtelen zártszelvény rácsai helyére szép kovácsoltvas kapu és rácsozat került, az utóbbi Alb Miklós munkája.
A további felújításra szoruló épület több mint száz éve díszíti Gyula egyik központi terét. A dualizmus időszakában differenciálódott és jelentős mértékben megnövekedett az állami és önkormányzati igazgatási apparátus. Gyulán az új intézmények egyike az 1889-ben felállított pénzügyigazgatóság lett. Az induló intézménynek nem volt székháza, felállítását követően a város egykori legendás fogadójának épületében, a Korona vendéglőben helyezték el. Ez a nevezetes fogadó az 1. sz. iskola helyén állt.
1902-ben Lukács György főispán – aki a tüdőszanatórium megépítését is kezdeményezte – kérelemmel fordult a pénzügyminiszterhez. Indítványozta, hogy a pénzügyminisztérium saját költségvetésének terhére pénzügyi palotát építsen Gyulán. Az első kísérlet nem járt sikerrel: a pénzügyminisztérium azt javasolta, építkezzen a város, s ebben az esetben a minisztérium kibéreli az épületet, hogy biztosítsa a befektetett tőke megtérülését. A következő évben a pénzügyminisztérium elfogadta a kezdeményező lépést. A megye az egykori megyeházával (ma városháza) szemben álló főjegyzői lakot és telkét ajánlotta fel az építkezésre, később a szomszédos telket is megvette.
A Békés című helyi lap 1903 augusztusában adott hírt arról, hogy megérkezett Gyulára a pénzügyi palota felépítéséről szóló miniszteri rendelet, a terv, valamint az „árlejtési”, azaz pályáztatási utasítás. Aligha hátráltatta a beruházást, hogy a pénzügyminisztert történetesen Lukács Lászlónak hívták és a kezdeményező főispán rokona, mi több, sógora volt. Az eredetileg egyszintes épület 1905-ben készült el, a már idézett Békés 1905. szeptember 17-én számolt be arról, hogy az impozáns épület teljesen készen áll, s egyes hivatalok a földszintre már be is költöztek. A pénzügyi palota adott otthont a pénzügyigazgatóság mellett a számvevőségnek, valamint a „kataszter és adóhivatalnak”.
Bővítésre 1923-ban került sor: az épületre második emeletet húztak. A munkát Koch Károly budapesti műépítész és Dávid Jakab gyulai kőműves vállalkozó végezte. Az első világháború után ez volt az első nagyobb építkezés Gyulán. A két kor közötti különbséget mutatja, hogy az első emelet lépcsői piszkei márványból, a másodiké műkőből készültek.
A második világháború után oly sokféle intézmény fordult meg az épületben, hogy a ház történetén keresztül akár a város történetének egy szakaszát is be lehetne mutatni. A további felújításra váró épület szépülésének üteme pedig a mi korunknak lesz mércéje.
