A gyulai Körös Táncegyüttes jubileumra készül. 2010. november 20-án tartja ünnepi műsorát fennállásának 60. évfordulója alkalmából, amellyel csak igen kevés tánccsoport dicsekedhet.1945 után sorra alakulnak meg a különböző színjátszó csoportok, énekkarok, táncegyüttesek. Ez az időszak a mozgalom hőskora. A Körös Táncegyüttes elődei is ebben az időszakban alakultak meg Gyulán.
Az ő munkásságuk tette lehetővé, hogy 1950 márciusában biztos alapokon létrejöjjön a város központi együttese, amely 120 tagból állt, és magába foglalta a tánckart (Maninger György vezetésével), az énekkart (Simon Mihály) és a szimfonikus zenekart (vezette: Türkössy Antal).
A táncosok – a legjobb 12 pár – a gimnázium, a harisnyagyár, a Szabó KTSZ és a többi kis együttes tagjai közül kerültek ki.
1950 márciusában megalakult városi központi együttes a Béke nevet kapta. Ez a név az elmúlt 60 év alatt többször változott, de az együttes mindig megszakítások nélkül működött. A Béke Együttes elnevezését a Magyar–Román Barátsági Együttes, majd ezt az Erkel Ferenc Művészegyüttes váltotta fel. De volt olyan alkalom is, amikor DISZ együttes néven léptek fel. A folyamatos működés alapján azonban jogosan tekinthetjük az előbb említett elnevezéseket a Körös Táncegyüttes jogelődjének.
Ez az egész nem volt más, mint egy egyszerű névcsere, a pillanatnyi együttesi érdeknek megfelelően. Általában a Béke nevet használták, de ebben az időben országszerte sokan használták ezt. Ha az ország távolabbi vidékein léptek fel, mint Gyulai Erkel Ferenc Együttes szerepeltek. Ha nemzetiségi területen történt a fellépés, akkor a Magyar–Román Barátság nevet viselték.
Természetesen a névcsere csak a tánckarra vonatkozott. Az 1950-es évek második felétől már csak az Erkel nevet használta az együttes. Az Erkel Ferenc néven szereplő együttest viszont igen sokszor összekeverték a budapesti OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttessel. Ezért 1967-től ismét időszerűvé vált a névcsere. Szigeti Zoltán, az együttes akkori koreográfusa ajánlotta a Körös nevet. A fenntartók elfogadták a javaslatot. Ettől az időtől tekinthetjük a Körös nevet véglegesnek.
Az elmúlt 60 évben az együttes munkáját több neves szakember, koreográfus irányította. A szakmai irányítás alapján beszélhetünk Maninger György, Szigeti Zoltán, Born Miklós, Gyalog László, Patyi Zoltán nevével fémjelzett korszakokról. Természetesen az állandó szakmai vezetők mellett sok vendégkoreográfus munkája is alakította, formálta az együttes repertoárját, arculatát. Az eltelt idő alatt az együttes több mint 100 koreográfiát tanult be.
Életében mindig meghatározó szerepet játszott a zenei kíséret. Mint tudjuk, a zene önállóan is életképes, de a tánc semmiképpen nem nélkülözheti a zenét. Az együttes zenei kísérete az elmúlt 60 évben mindig megoldott volt. Az első időszakban szimfonikus nagyzenekar kísérte az együttest, később a gyulai cigányzenekarok összevont csoportja Dányi György vezetésével. A cigányzenekart a Dobra Károly vezette népi zenekar váltja, majd a Békés Banda következik Barbócz Sándor vezetésével. Ezután a zeneiskola pedagógusaiból összeállt Marton György vezette zenekar következik. Napjainkban a Téglás Ferenc és Patyi Zoltán kísérő zenekara biztosítja az együttes zenei kíséretét. Az elmúlt 60 évben 42 zenész működött közre a zenei kíséret biztosításában.
A következetes szakmai irányításnak, az állandó zenekari kíséretnek, a táncosok lelkes, fáradságot nem ismerő, a cél eléréséért való munkálkodásának köszönhetően az együttes mindig rendszeres résztvevője volt a hazai országos bemutatóknak, fesztiváloknak, versenyeknek, amelyeken számtalan elismerést, kitüntetést kapott.
Legkiemelkedőbbek: első hely – Nagydíj a Pécsi, Balatoni, Kelet-magyarországi, Debreceni és Nagykállói Fesztiválon. A Kiváló Együttes címet három alkalommal kapta meg, majd 1974-ben végleg elnyerte a gyulai együttes e megtisztelő címet. Megkapta a „Szocialista Kultúráért”, Békés megye Közművelődéséért”, kétszer „Gyula Város Kultúrájáért” kitüntetést.
Az együttes a hazai fesztiválok mellett rendszeresen részt vett külföldi fesztiválokon is, ahol igyekezett méltón képviselni hazánkat, és egyben magas színvonalon tolmácsolni a magyar folklórt. Az első kiküldetés 1956-ban Romániába volt. Azóta 86 alkalommal szerepeltek külföldön. Európán kívül eljutottak Ázsiába és Észak-Amerikába is. Az együttes mindig büszke volt arra, hogy ennyi helyen öregbíthette Gyula város hírnevét.
Az eddigi eredmények önmagukért beszélnek, azokkal azonban soha nem lehetünk megelégedve. Az idő nem áll meg, szüntelen megújhodásra van szükség. Még jobb munkára kell ösztönözzön régi és mai, illetve ezután belépő táncost, vezetőt.
Ahhoz, hogy egy amatőr, alkotó és előadó-művészeti tevékenységet folytató közösség eljusson bármilyen évfordulóig, jubileumi műsorig, mindig szükség volt támogatókra.
Egyetlen együttes sem lehet meg állandó fenntartó, támogató nélkül. A néptánc komoly anyagi támogatást kíván. Eszköz- és kelléktárat igénylő művészeti forma, melyet egyetlen csoport sem képes önállóan előteremteni.
Ezért köszönet jár azoknak az embereknek, akik munkájukkal elősegítették az együttes megalakulását. Azoknak a cégeknek, szervezeteknek, az intézmény mindenkori igazgatóinak, akik sokszor a lehetetlent is vállalva biztosították az együttes működését, fennmaradását. Külön köszönet illeti azt a több mint 2500 táncost, aki a 60 év alatt megfordult az együttesben, és munkájával lehetővé tette, hogy az együttes méltó helyet vívjon ki magának az amatőr néptáncosok nagy családjában.
Lassan elérkezik a jubileumi műsor. November 20-án „Újra Együtt a Körös”. Újra Együtt a Nagycsalád a színpadon, majd az azt követő táncházban. Több mint 150 fő vállalta a közreműködést, ezzel is jelezve kötődését a Körös Együtteshez, hangsúlyozva a nagycsaládba tartozás fontosságát. Vállalta, mert tudja, a jubileumi műsor több mint egy egyszerű szereplés. Ünnep. Ünnep ez a szereplőknek és a nézőknek egyaránt.
Nem véletlen ez az erős kötődés sem. A tánc többet adott, mint a színpadi bemutatkozás lehetőségét. A világot járva megismerkedhettek más népek kultúrájával, hagyományával, más váro-sok nevezetességeivel, és sok barátra tettek szert.
A fellépő több mint 150 táncosnak és vezetőknek tehát van mire emlékezni. A seniorok emlékeznek az együtt töltött fáradságos próbákra, az alig várt hazai és külföldi fesztiválokra, az utazásokra, az együtt elért sikerekre, és nem utolsósorban az együtt töltött évekre, évtizedekre. Így van ezzel e sorok írója is, aki szintén a seniorok közé sorolja magát, hiszen fél évszázada már, hogy részese e nagycsaládnak, és akarva-akaratlanul is élmények, emlékek sokasága tör elő ilyenkor az emberből. Az emlékek egyszerre félelmetesek és gyönyörűek. Az első külföldi út 1956 – Románia, 1964 – Lengyelország (120 tagú együttes útja vonattal). Az első repülővel történő utazás 1971-ben a francia Riviérára –Nizzába, a nagy orosz pusztaságba 1972-ben – repülővel Penza – Kuznyeck, s a napfényes Szicíliába. 3 alkalommal is a Boszporuszon át Törökország ázsiai részére 1985 – Antakya, 8 órás repülőút Londonból a nyugat-kanadai Edmonton városba, a Csalagúton keresztül Angliába, a hegyek és szakadékok országába 2010 – Montenegro – Budva….. és még sorolhatnánk.
Természetesen a most aktív táncosoknak is van mire emlékezni, mögöttük is komoly munka áll. Jelenleg az ő feladatuk nagyon fontos, hiszen ők egyben a folytonosság képviselői és a hagyományok továbbadói a jövő generációja számára.
A rendezők, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Körös Néptánc Alapítvány szeretettel vár november 20-án minden néptáncot szerető barátot, ismerőst a Körös Táncegyüttes 60. „születésnapjának” méltó megünneplésére.
Szatmári Sándor, a Körös Néptánc Alapítvány elnöke
