Az újonnan felfedezett Gliese 581g nevű égitest jelenleg ismert paraméterei alapján a Földünkhöz hasonlít a leginkább. Mindössze 20 fényév távolságra van tőlünk, a Libra, azaz a Mérleg csillagképben. A Gliese 581 nevű csillag körül kering, amely a Napnál is halványabb vörös törpe csillag. Az újonnan felfedezett exobolygó a központi csillagjának lakhatósági zónájában kering. Ez valójában az a térség, amelyben egy Földhöz hasonló bolygó felszínén folyékony víz tartósan előfordulhat. Mivel a csillag energiakibocsájtása mindössze csak 1%-a a Napénak, ebből az következik, hogy a lakhatósági zónája közelebb helyezkedik el hozzá, mint a mi Napunké.
A Gliese 581g 37 nap alatt kerüli meg központi csillagját. A mérések alapján az is kiderült , hogy az égitest keringése kötött, tehát a 37 napos keringésén kívül a forgási ideje is 37 napos. Emiatt mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé,pont úgy, mint a mi Holdunk, aminek az a következménye, hogy nem váltakoznak rajta a nappalok és az éjszakák. Az exobolygó tömege háromszor-négyszer nagyobb a Föld tömegénél, illetve az átmérője 1,2-1,4-szerese a bolygónkénak. A kutatók úgy vélik, hogy tömege alapján valószínűleg kőzetbolygó és elég erős gravitációval rendelkezik ahhoz, hogy állandó légköre legyen. A felszíni gravitációja nagyjából akkora lehet, mint a bolygónké, tehát egy ember ugyan úgy tudna sétálni rajta, mint itt a Földön. A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete a becslések szerint -12 és -31 Celsius fok között lehet. Az éjszakai oldalon a hőmérséklet -34 fok, míg a nappali oldalon +71 fok körül mozoghat. Nagy eséllyel a Gliese 581g-nek vastag a légköre, s így a rajta kialakult szelek enyhíthetik a két hőmérsékleti szélsőséget, eloszlatva a hőt a bolygó felszínén.
Az exobolygók létét a csillagok alig észrevehető elhalványodásaival és a csillagszínkép vizsgálatával figyelik meg. Mivel a csillag a keringése során hol közeledik, hol távolodik hozzánk képest, a Doppler-effektusnak megfelelően a színképvonalai a kék illetve a vörös felé periodikusan eltolódnak. A vonalak hullámhosszának változásaiból pedig megtudják határozni, hogy a csillagnak éppen mekkora a látóirányú sebessége. Ebből pedig már kiszámolják a csillag és a bolygó tömegközéppontjának körüli keringésének pályáját. S ezután a csillag tömegének ismeretében már a bolygó tömegét is megkapják.
A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói már 11 éve tanulmányozzák a Gliese 581 jelű vörös törpe csillagot. Megfigyeléseik során több exobolygót is azonosítottak a csillag körül. A most felfedezett Gliese 581g-t a hawaii-i Keck távcsővel azonosították. S így már hat bolygót ismernek a Gliese 581 rendszerében, de csak az 581g jelű hasonlít leginkább az eddig felfedezettek közül a Földre. Mivel a központi csillag kistömegű, ezért élettartama sokkal nagyobb a Napénál, ami kedvező lehet az élet kialakulásának és fejlődésének szempontjából. Csillagászati szempontból a Gliese 581g elég közel van a Földhöz, ami megkönnyíti a további megfigyeléseket.
