A szőlő Kis-Ázsiából származik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját a homéroszi időktől kezdve. Magyarországon már a rómaiak és az avarok is foglalkoztak vele.
A szőlő nem csak ízletes gyümölcs, de számos áldásos és jótékony hatása is ismert. A szőlőben sok vitamin, ásványi anyag és nyomelem található: béta-karotin, B1-, B2 vitamin, kálium, kalcium, vas és foszfor. A kálium vízhajtóként hat, így elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül. A piros szőlőben lévő ún. flavonidok jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, valamint hozzájárul a rák megelőzéséhez. Régi felismerés, hogy a szőlő az idegek erősítője, ezért is ajánlatos a napi fogyasztása akár gyümölcs, akár frissen préselt (must) formájában. A szőlő ezen kívül gyümölcssavat, szőlőcukrot és pektineket tartalmaz, ami gondoskodik a jó emésztésről. Kiváló bőrápoló szer is. A benne található hámlasztó anyagok és antioxidánsok hatására a bőr selymessé, feszessé válik.
A mazsola éppen olyan értékes tulajdonságokkal rendelkezik, mint a friss szőlő, de az aszalás hatására sokkal magasabb a cukortartalma. A mazsola allergia- és gyulladáscsökkentő hatású, de a vírusoknak is remek ellenszere. Ez utóbbi képessége a szőlőben található tanninnak köszönhető. A mazsolát fogyasztás előtt mossuk meg, majd áztassuk be fél órára.
A szőlő magjából sajtolt olaj 70 százalékban omega6-zsírsavat tartalmaz, amely a legtöbb táplálékunkból sajnos hiányzik. Emellett az E-vitamin is van benne. A szőlőmag-olaj segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat.
Ilyenkor, amikor érik a szőlő, minden nap együnk belőle 1-2 fürtöt, de készíthetünk belőle salátát, szőlős rétest, de húsételek ízesítésére is kiváló. A szőlő édessége és a sós feta kiváló elegyet alkot. Egész csirkét megtölthetünk szőlős-rizses fűszeres töltelékkel, majd sülés közben musttal locsolhatjuk.
A következő két szőlős-sajtos ételt mindenkinek (különösen a gyerekeknek és csontritkulásban szenvedőknek) ajánlom.
Szőlős sajtcsemege
15 dkg márvány sajt
10 dkg eidami sajt
10 dkg ömlesztett sajt
2 evőkanál tejföl
1dl tejszín
½ csomag zselatin
25 dkg csemegeszőlő
szőlőlevelek
A márvány és eidami sajtot lereszeljük és összekeverjük az ömlesztett sajttal. A tejfölt felmelegítjük úgy, hogy saját poharával meleg vízbe állítjuk, és ezután a zselatint elkeverjük a tejföllel, majd 10-15 percig állni hagyjuk. Ezalatt a tejszínt kemény habbá verjük. A tejszínhabot és a tejfölt összekeverjük a sajtkrémmel. Egy kis őzgerincformát kibélelünk szőlőlevelekkel, erre tesszük a sajtkrém 1/3-ad részét, amire néhány szőlőszemet rakunk, majd ismét sajtkrém, szőlő következik. Végül betakarjuk szőlőlevelekkel. Hűtőben 2-3 óráig dermesztjük. Tálalás előtt egy tányérra borítjuk, és a vendégeink előtt szeleteljük fel. Pirítós kenyérrel fogyasztjuk.
Energia: 2131 kcal
Fehérje: 126,4 g
Zsír: 148,8 g
Szénhidrát: 93,4 g
Camembert-saláta szőlővel
20 dkg camembert sajt
20 dkg szőlő
20 dkg majonéz
2 dkg mandula
csipetnyi só
késhegynyi fehérbors
1 ek porcukor.
A szőlőt megmossuk, a sajtot 1x1 cm-es kockákra vágjuk, és egy mély tálba tesszük. A mandulát apróra vagdaljuk és összekeverjük a porcukorral. A cukrozott mandulát a szőlőre szórjuk, belekavarjuk a majonézt, sózzuk, borsozzuk, és jól behűtjük.
Energia: 1851 kcal
Fehérje: 57,8 g
Zsír: 142 g
Szénhidrát: 73,7 g
Jó étvágyat!
