Dr. Szabó Ferencnek, az Alföld-kutatás ismert művelőjének tanulmányaiból ad válogatást a Két és fél évszázad az Alföld történetéből című könyv. A kötetet a Békés Megyei Levéltár szervezésében Prof. Dr. Blazovicz László egyetemi tanár mutatta be a szép számmal egybegyűlt közönségnek. A rendezvénynek a Mogyoróssy János Városi Könyvtár adott otthont.
Jubileumi kötet
Dél-alföldi évszázadok című sorozat dr. Szabó Ferenc tanulmánykötetével éppen jubileumi számához, a 25. kötethez érkezett el. A sorozat 1985-ben Kristó Gyula akadémikus tudományszervező munkásságának eredményeként jött létre, és nagyon sokat tett a Dél-Alföldnek, mint régiónak a megismertetéséért. Megszületésében s a kötetek szerkesztésében aktívan vett részt dr. Szabó Ferenc és Prof. Dr. Blazovich László is.
– Nem az utóbbi években megszokott külsővel találkozik, aki kézbe veszi legújabb kiadványunkat. A 440 oldalt magába foglaló, kemény borítós könyv már küllemében is a jubileumi alkalomhoz illő – mondta el dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója a könyvbemutatón.
Az Alföld-kutatás „mindenese”
Dr. Szabó Ferenc levéltárosként kezdte pályáját, indulását az igazgatástörténet és a néprajz határozta meg. E két terület végigkíséri életútját, s ezekből a gyökerekből ágazott ki egész tudományos munkássága. Gazdaságtörténeti, közlekedés-, kisipar-, vasúttörténeti, népességtörténeti munkái szerteágazó kutatásainak eredményeként születtek. Orosházától Hódmezővásárhelyig, Békéscsabától Mezőberényig számos településmonográfiában jelennek meg hatalmas terjedelmű írásai egy-egy település életéből, s a települések történetírásának a történetét is nem egy esetben feldolgozta. A településtörténetek vezettek végül a szintézisig, az Alföldig.
– Szabó Ferenc az elmúlt ötven évben az Alföld-kutatás „mindenese” lett. Olyan történész, levéltáros, aki életművet alkotott, és ez az életmű az Alföld kutatásában öltött testet – mutatta be a tanulmánykötet szerzőjét Prof. Dr. Blazovich László, akinek dr. Szabó Ferenc életpályáját és munkásságát részletesen értékelő „portréja” nyitja a jubileumi kiadványt. A levéltár után dr. Szabó Ferenc életében a múzeumi évek következtek, a helytörténetírás mellé pedig kiemelkedő, számos kötetet s folyóiratot felsorakoztató szerkesztői tevékenység társult. Közel negyed évszázadon át szerkesztette a Békési Élet című folyóiratot, melyre országosan odafigyeltek, és melyben egyéniségének sokszínűsége is megmutatkozott, hiszen nemcsak a történelem, hanem az irodalom és más művészetek is helyet kaptak az oldalakon.
– A Két és fél évszázad az Alföld történetéből kötet munkái csupán egy szerény részét képezik dr. Szabó Ferenc szerteágazó életművének – folytatta Blazovich professzor. Válogatott tanulmányainak tárgya a Dél-Alföld török idők utáni újranépesedésétől egészen a 20. századik terjed. Az Alföld igazgatásának, gazdaságának, társadalmának, településeinek és történetírásának története bontakozik ki bennük. Vannak köztük a térség egészét vagy egy megyét átfogó szintézisek, mint például az Alföld igazgatásának története, mely munkákban a terület minden fontos adata fellelhető, és ez azért is jelentős, mert csak az tud jó összefoglaló alkotásokat készíteni, aki az adott témában teljes mértékig otthon van. A nagy munkák mellett, kisebb tanulmányok is, mint egy-egy gyöngyszem, találhatók a könyvben. A dolgozatok tudományos értékét az eredeti levéltári forrásokra épített elemzések adják.
Három megye vonzásában
Hagyománytisztelő családban nőttem fel, e háttér mellett néhány kiváló tanáromnak köszönhetem indulásomat. Szeretem az irodalmat, a történelmet, a földrajzot, így sokáig nem tudtam dönteni, mit tanuljak az egyetemen – beszélt pályájáról dr. Szabó Ferenc. – Szülővárosom Orosháza, ám ha az ember jól megnyomta a biciklit, onnan máris Csongrád megyében találta magát. Békés, Csongrád s a már nem létező Csanád megye még gyermekkoromban egyformán a szívemhez nőtt. Már gimnazista koromban ismerkedtem a levéltárral, s beleédesedtem a szakmába, mielőtt az egyetemet elvégeztem volna. S ha már egyszer az ember ebbe belebocsátkozik, nem tud többé szabadulni tőle. A településtörténeteknél a 20. századi állapotok előtti idők feltárása érdekelt, vagyis az, hogy egy-egy település miért ott tart, ahol tart, mi volt az a gazdasági szemlélet, az az ok, ami miatt előre tudott jutni vagy éppen lemaradt. A településmonográfiák vezettek el elsőként Békés megye, majd pedig a természeti viszonyok által kirajzolt határok közötti Alföld vizsgálatáig. Az Alföld gazdaságtörténetének összefoglalásában, a török időktől 1944-ig tartó időszak vizsgálatában a megye fejlődésének irányvonalait, ugyanakkor lemaradásának okait is kerestem. Kiemelve azokat a pontokat, amelyekben a fejlesztési lehetőségeket, mint tradíciókat, meg lehet találni a múltban, hogy azokra támaszkodhassunk a jelenben is. A kötet borítóján egy 1873 körül készült rajz látható, mely egy korabeli vonatot ábrázol, körülötte világosság dereng. Jelzésnek szántam – hangsúlyozta dr. Szabó Ferenc, a hajnalra, a világosságra, vagyis az előrelépésre. Az Alföldön a régi, hagyományos termelő világ él, de megjelenik a modernizáció is, amit akkor a vasút jelentett a térségnek. Úgy gondolom, az Alföld jövőjét ma is sajátos adottságainak erőteljesebb kihasználása mellett életképes településeinek, mint Gyula, sokféle irányban megjelenő energiái jelentik, melyek a térség fenntartásához, fejlődéséhez nagyban hozzá tudnak járulni.
