Védett eredetű termékké nyilvánították Brüsszelben a gyulai kolbászt, amelynek köszönhetően a termék nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja. Az Európai Bizottság hatéves procedúra után helyezte hivatalosan földrajzi oltalom alá a gyulait.
A gyulai kolbász olyan hungarikumok mellett került az európai uniós országok földrajzi oltalom alatt álló 900 terméke közé, mint a Pick szalámi, Herz szalámi, makói hagyma és a hajdúsági torma.
Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója elmondta, azért is kezdeményezték a védett eredetnév felvételét az uniónál, hogy védekezzenek a hamisítványokkal szemben. Az utóbbi években Amerikában, Svédországban, mostanában pedig Szlovákiában is találkoztak olyan termékekkel, melyek erősen hasonlítottak a gyulai kolbászra.
— A gyulai kolbász ezekkel a hamisítványokkal szemben egy több mint százéves hagyományokkal rendelkező termék, igazi hungarikum, mely mindenképpen védelmet érdemel.
Ruck János kiemelte, hogy reményeik szerint a földrajzi oltalomnak köszönhetően sikerül tovább erősíteni a gyulai kolbász piaci pozícióit, hiszen a brüsszeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket.
Érdekes egybeesés, hogy éppen 100 évvel ezelőtt szerzett nemzetközi elismertséget a gyulai kolbásznak Balog József gyulai hentesmester, aki 1910-ben Brüsszelben aranyérmet nyert, sőt Stéberl András termékét éppen 75 éve díjazták aranydiplomával a brüsszeli világkiállításon.
