Napjainkra a drogok illegális használata és ezzel összefüggésben fellépő egyéni és társadalmi károk az ország komoly problémájává váltak. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére is. A drogok elleni küzdelem nemzeti ügy. A kábítószer-probléma fenyegetése jelenünk olyan kihívása, mely szükségessé teszi minden intézmény, szakmai és civil szervezetek, helyi közösségek és családok összefogását.
• A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenység támogatására írta ki a pályázatot általános és középiskolák részére. Hogyan illeszkedett a program az általános iskolák alapdokumentumokban lefektetett feladatvállalásaihoz?
• A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai között szerepel – többek között – az énkép, önismeret és a testi-lelki egészség fejlesztése. Az egészségfejlesztés komplex kérdéskörébe tartozik a drogprevenciós tevékenység, melyet a tagintézmények az általuk elkészített drogstratégia alapján hívnak életre. Ezen feladatok megvalósulásához kínált sok-sok lehetőséget a projekt..
• Milyen elgondolások mentén épül fel a program?
• Alapfeltétel volt, hogy drogprevenciós tevékenységben jártas szakemberekkel kell elkészíteni és megvalósítani a pályázatot. A Független Egyesület tagjaival –Dr. Fleischman Enikő és munkatársai – álltunk össze egy csapatba. Az ő szakmai tudásuk, tapasztalatuk nagyban hozzájárult a sikerhez.
• Milyen célcsoportjai voltak a programnak?
• A 4 tagintézmény 6–7. osztályosai – 18 osztályban 483-an – voltak a program nyertesei. A tanulók szüleit is bevontuk a programba.
• Kérem, ismertesse a program lényegesebb elemeit!
• A Független Egyesület munkatársai szülői értekezleteket tartottak – tagintézményenként kettőt – , majd folyamatos (havi 1,5 óra) fogadóórai lehetőséget biztosítottak az érdeklődő szülőknek. A gyerekekkel három alkalommal 2x45 perces foglalkozáson találkoztak. Beszéltek a drogokkal kapcsolatos hiedelmekről és valós tényekről, a drogok hatásairól, az alkoholfüggőségről, az illegális szerek használatának következményeiről. Az ismeretátadás interaktív módon, helyzetgyakorlatok segítségével valósult meg. Drogprevenciós filmet is vetítettek, amit beszélgetés követett. Az önismereti foglalkozáson szituációs gyakorlatokkal mélyítették el a gyerekek a tanultakat.
• A GYAKI tanárai hogyan vettek részt a programban?
• Tagintézményenként volt 1-2 „bába”: biológiatanár, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai koordinátor, ők a pályázat írásában is részt vettek, és helyi felelősként szervezték, összefogták a munkát. Néhányan klubfoglalkozást is tartottak.
• A klubfoglalkozásokon – mint a közvetett prevenció színterein – milyen hasznos elfoglaltságot nyújtottak a tanulóknak?
• Novembertől áprilisig havonta egyszer ügyeskedhettek a hatodik-hetedikesek. Ezen alkalmak során megtapasztalhatták a mozgás, a tánc örömét. A kézműves foglalkozásokon pedig (gyöngyfűzés, játékok és dekorációk készítése) az alkotás, az önmegvalósítás került előtérbe. A film- és könyvklubok, a színházlátogatások is szép példát adtak a szabadidő értelmes eltöltésére.
• Elérte-e célját a pályázat?
• Mindenképpen. A vállalt feladatokat elvégeztük, egységben dolgozott gyermek, szakember, szülő, tanár. Reményeink szerint diákjaink személyiségének formálásához nagyban hozzájárult a projekt minden eleme.
• Pályáznak- e hasonló céllal a továbbiakban?
• Május 20-án már be is adtuk a következő pályázati anyagot.
• Sok sikert kívánok a jövő évi programhoz is! Stílszerűen: egészségükre!
