Göndöcs Benedek (1824. július 23., Nagyvárad [Oradea, Románia] - 1894, Gyula):
Apátplébános, gazdasági szakíró. - Pappá szentelése (1847) után Újkígyósra került segédlelkésznek. Gr. Wenckheim József Antal udvari káplánja, majd lányának, gr. Wenckheim Krisztina a gyámja volt. 1863-tól Újkígyós, 1873-tól Gyula plébánosa, 1881-1887 között pedig a város országgyűlési képviselője volt. Különös tehetséggel tudta egyesíteni lelkészi munkáját a népért való gyakorlati tevékenységgel. Számos népszerű munkát és cikket írt, kivált a méhészet, selyemtenyésztés és dohánytermesztés érdekében. Jövedelméből sokat áldozott jótékony célra. Gyulán 5 elemi iskolát épített, s egy 3 kh-os gyakorlókertet hozott létre. Hathatós támogatásával jött létre a 1874 június 18-án a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat, melynek haláláig ő volt az elnöke. Ez az egyesület látta el a Gyulán megalakított Békésvármegyei Múzeum fenntartójának, gyarapítójának szerepét. Húsz év alatt 17 kötetnyi évkönyvet jelentettek meg. Ő alakítatta ki Gyula első parkját, az akkori város szélén elterülő népkertet, s építtette fel benne 1889-ben a kultúrált szórakozásra szolgáló Pavilont, mely 1974 óta a Kohán Képtárnak ad helyet. Címzetes pusztaszeri apátként (1868) az ópusztaszeri régészeti ásatások kezdeményezője volt.
F.m.: Népszerű beszélgetések a dohány okszerű termesztéséről (Gyula, 1872); A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyveiben több elnöki megnyitó beszédje mellett a következő tanulmányai jelentek meg: Békésmegye a török uralom idején (IV. kötet. Gyula, 1878), Geist Gáspár emlékezete (V. kötet. Gyula, 1879), Báró Wenckheim László emlékezete (VI. kötet. Gyula, 1880), Újabb adatok a XV.-XVI. század történetéhez (VII. kötet. Gyula, 1881.) Néhai gróf Wenckheim József Antal emlékezete (VIII. kötet. Gyula, 1882), Békésmegyében a méhészet hetedfélszázados múltja (IX. kötet. Gyula, 1883); Bonyhai Benjámin emlékezete (XI. kötet. Gyula, 1885); Mogyoróssy János emlékezete (XVII. kötet. Gyula, 1893). Pusztaszer és az évezredes ünnepély (Bp., 1883); Országgyűlési beszédek, melyeket Göndöcs Benedek apát-lelkész és Gyula város országgyűlési képviselője 1881-1884 években tartott, és azokra vonatkozó nyilatkozatok (Szerk.: Bauer Ferenc. Bp., 1884); Hasznos tudnivalók II. rész: Gyakorlati tanácsok a méhészet köréből (Békéscsaba, 1891) Irod.: Göndöcs Benedek munkássága (Czeglédi Imre tanulmányával, Gyula, 1998)
Mogyoróssy János (1805. szeptember 8., Gyula - 1893. május 10., Gyula):
Amatőr régész, múzeum- és könyvtáralapító. Jogi tanulmányait követően a vármegye tiszti hivatalában gyakornokoskodott (1827). 1828-tól a Wenckheimek gyulai uradalmában dolgozott előbb Ferenc gróf titkáraként, majd az úriszék jegyzőjeként. 1832-ben az uradalom gazdatisztje, 1846-ban számtartója, s egyben levéltárosa lett. Nemzetőrszázadosként részt vett a szabadságharcban. 1858-ban megírta szülővárosa monográfiáját és több publikációja is megjelent. A dicső múlt romantikus képe vonzotta. Régiségeket kezdett gyűjteni, s a megye több helyén is vezetett ásatásokat. Gyűjteményét szülővárosának adományozta 1868-ban a leendő gyulai római katolikus gimnázium nyilvános múzeuma számára. Ezzel megvetette alapját az 1874-ben létrehozott Békésvármegyei Múzeumnak. Őt választották meg 1874 augusztus 3-án múzeumőrnek, azaz megnyíló múzeum első igazgatójának. Tisztet haláláig büszkén viselte. 300 kötetnyi könyvét már 1836-ban egykori iskolájának adományozta, de ezek a szabadságharc idején elkallódtak. Adományát 1868-ban megismételte.
Ekkor 439 könyvet ill. kéziratot (844 kötetben), valamint 105 képet és 82 térképet adományozott a nyilvános város könyvtár megalapítására, mely jelenleg is az ő nevét viseli.
F.m.: Gyula hajdan és most (Gyula, 1858); A Wenckheimi-Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban (Gyula, 1864); Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból. I. Mátyás király utódainak kiirtásáról. A gyulai nemzetfejedelmi temetésekről, és II. Lajos király meggyilkolásáról. (Békés-Gyula, 1882); Kund, Árpád honalkotó fejedelem egyik hadvezérének fi- és leányági törzsfája (Arad, 1884); Képes kalauz a békésmegyei múzeum érem- és régiségtárában elhelyezett tárgyak ismertetéséhez (Békés-Gyula, 1885). Több cikke jelent meg az Archeológiai Értesítőben és az Archeológiai Közleményekben, éves beszámolókat közölt a múzeum gyarapodásáról a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társaság Évkönyveiben. Irod.: Dusnoki József: Egy kisvárosi nemes (Mogyoróssy János) könyvei és műveltsége (Magyar Könyvszemle 1992. 3. sz.); Németh Csaba: A gyulai múzeum százhuszonöt esztendeje (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 79. sz. Gyula, 1993)
Implom József (1889. szeptember 23., Gyula - 1979. augusztus 24., Gyula):
Múzeum- és iskolaigazgató, az utolsó polihisztorok egyike. - Kiváló helytörténész volt a fogalom teljes komplexicitásában: egyszerre volt régész, nyelvész, etnográfus, numizmatikus, művészet-, művelődés- és irodalomtörténész, levéltáros és muzeológus. Jellegzetes gyűjtő alkat volt, aki a népélet minden területével foglalkozott. Figyelme először csak szülővárosára, Gyulára, később az egész megyére, sőt nyelvészeti szempontból az egész magyarságra kiterjedt. Érettségije (1917) után hadifogságba esett, s csak 1919-ben szabadult. Magyar-német szakosként a gyulai polgári fiúiskola tanára, majd igazgatója lett. 1928-ban vette át a múzeum vezetését, s azt a kor színvonalára emelte. 1930-ban átköltöztette az újonnan épült polgári fiúiskola földszinti helyiségeibe. Az általa rendezett kiállítást a vidéki múzeumok legjobbjai között tartották számon. Gyulai Dolgozatok címen kiadványsorozatot szerkesztett, a múzeumot tudományos műhellyé alakította. A városban és környékén több ásatást végzett. 1944-ben ismét kivitték a harctérre, s újabb hadifogságából csak 1947-ben tért haza. Közben a múzeum gyűjteményének legértékesebb részét széthordták. Az államosítás (1949) után megfosztották igazgatói állásától. Tanárként, szakfelügyelőként és helytörténeti kutatóként azonban tovább dolgozott.
F.m.: Implom József: A gyulai múzeum és könyvtár hetven éve. (Gyulai Dolgozatok I., Gyula, 1938.); Irod.: Dankó Imre: Emlékezés Implom Józsefre (Békési Élet, 1980. 2. sz.); Németh Csaba: A gyulai múzeum százhuszonöt esztendeje (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 79. sz. Gyula, 1993)
Banner József (1926. augusztus 21., Medgyesegyháza - 1973. április 24., Szeged):
Tanár, néprajzos. Banner János, a kiváló régész unokaöccse. - Tanulmányait a szegedi Baross Gábor Gimnáziumban, majd a bp.-i tudományegyetemen az Eötvös Kollégium tagjaként végezte. Egy évet Bécsben töltött (1947) a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként. Magyar-latin-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1949). Ezután haláláig a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanáraként dolgozott. 1972 óta másodállásban a gyulai Erkel Ferenc Múzeum etnográfusi feladatait is ellátta. Eleken és Gyulán lakott. Kutatási területe a Békés megyei németség (Elek, Mezőberény) népélete, anyagi és szellemi kultúrája. Nem volt gyors, elmélyülten dolgozott. Nem egyedül, hanem társsal szeretett munkálkodni. Bár nem élt élénk közéleti életet, éveken át szerkesztette az Erkel Ferenc Gimnázium Évkönyvét, kétszer az Erkel Diákünnepek titkári tisztét is betöltötte. Az Országos Pedagógiai Intézet külső munkatársaként a filmesztétika tanítási pedagógiájának a kidolgozásával bízta meg. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, és a Békés megyei Hazafias Népfront Honismereti-Helytörténeti Bizottságának is. Korai halálának tragikumát fokozza, hogy kutatási, gyűjtései csak ezután értek volna be, válhattak volna egy nagyszabású német néprajzi monográfia alapjává.
Művei: A (mezőberényi) németek ünnepi szokásai, Táplálkozási hagyományok a németeknél (Mezőberényben) In.: Mezőberény története II. kötet. Szerk.: Szabó Ferenc (Mezőberény, 1973.) Mester Györggyel közösen: Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok (Néprajzi Közlemények XI. 1968); Farsangi néphagyományok az eleki németeknél (Ethnogrphia LXXIII. 1962), a Faschingsbrauchtum der Ungar-deutschen von Elek (Acta Etnographica XV. 1966); Brauchtum der Fasten- und Osterzeit bei den Eleker Deutschen (Acta Etnographica XVII. 1968), valamint több tanulmányuk jelent meg Neue Zeutungban is. Irod.: A békési nemzetiségi kutatás történetéhez (Békési Élet, 1974. 1. sz.)
Forrás: www.erkelmuzeumbaratai.hu
