
Lehet találgatni. Lehet találgatni, hol van most az az ember, aki szerint lehetséges, hogy halála után az vár rá, amiben hitt életében: van akire a mennyország, van aki reinkarnálódik s van, aki egészen megsemmisül.
Lehet találgatni, a derű, az önirónia, a megnyugvás hangján szólt betegágyán, utolsó levelében: Kérésemre Kati jól működő barikádot szervezett körém. Csak egy őrült nőnek sikerült telefonon áttörnie. Előadást akart. Mondom, intenzív osztályon fekszem. Mit csinál ott? – kérdezte. Haldoklom. Kis szünet. Majd: különben hogy van? Különben? Különben jól vagyok. Péter
Popper Péter pszichológus, közíró önmagát illette a szabálytalan pszichológus megnevezéssel. Megannyi, az ember számára évezredeken át krízisekhez vezető, mítoszokba oltott, roppant tételek összecsapását közvetítette azok számára, akik nem tudós módjára, de a mindennapokban, próbákat kiállva kerültek szembe az élet és a halál miben levésének kérdéseivel. A tudomány, a vallások, a költészet, a történelem, a szociológia, az etika eredményeit összegezve vizsgálta a tudás és hit közötti szakadék áthidalhatóságának kérdését, nem szépítve azokat a következtetéseket, amelyeket konkludált. Nem eszményített és nem idealizált, merte nyitva hagyni a meg nem válaszolhatót. Az értelemig és tovább - idézte József Attilát, iránymutatóul: „Mindig baj lesz, ha ez a program szétesik. Baj, ha valakik az értelem megkerülésével akarnak tovább jutni, gyermeki megszállottságban és rajongásban, önmagukat érzelmileg vagy kémiai szerekkel kábítva. És baj, ha valaki megretten attól, hogy a világ nem fér be a racionalitás határai közé, és komor álfelnőttként megvető mosollyal vagy dühvel, tagadással reagál mindenre, amit nem tud megmagyarázni.”
Fontosabb könyvei: A belső utak könyve, Lélek és gyógyítás, Színes pokol, Az Istennel sakkozás kockázata, Az önmagába térő ösvény, Van ott valaki?, Egy illúzió halála, Várj, amíg eljön az órád. Rekviem Indiáért, Ők-én vagyok, Kinyílt az Ég? Profán verseskönyv, Az Írás – Ószövetség, Az Írás – Újszövetség, Részemről mondjunk mancsot. Lelkek és göröngyök, 2005-ben kiadott gyűjteményes kiadványa több mint harminc könyve és több mint háromszáz közleménye, cikke közüli válogatás. Írásai egyenrangúan foglalkoznak a meditáció, az önismereti gyakorlatok, a felnőtté válás, a szenvedély, házasság, szexualitás viszonya, az örömteli élet megvalósíthatósága témáival, mélyrehatóan, mégis valamiféle könnyedséggel. Fáj-e meghalni című tanulmányának végén olvashatjuk: (… ) Ezért némi bűntudattal sandítok az olvasó felé: az ilyen könyvet azért veszik meg, mert bizonyosságot várnak, s megint csak lehetőségek odavillantását kapták. De hát nekem is csak némely pillanat felragyogásában volt részem, ez az, amit meg tudok osztani azokkal, akikkel együtt tartunk a mindörökre sűrűsödő éjbe, vagy az örök világosságba, vagy valahová, ahol ezek a szavak, ezek a jelzők már nem érvényesek.
Popper Péter 1933-ban született Budapesten, néhány napja, április 16-án távozott közülünk, 76 évesen. Írt folyóiratokba, napilapokba, évtizedeken át dolgozott a televíziónak, tanított egyetemeken, főiskolákon. Mestererei között tartotta számon Török Sándor írót, Dr. György Júlia pszichiátert, Mérei Ferenc pszichológust - többek között. Megfordult minden világrészen. Úgy érezte, egy angyal mutatja neki a világot, a bolygót, ahová született. Ugyanakkor kételkedő is volt, nem azért, mert nem hitt semmiben, hanem mert mindent lehetségesnek tartott. És most lehet találgatni.