Gyula város és egyben Békés megye első kávéházáról az 1700-as évek végéről maradtak fenn adatok. A következő évszázadban már több is működött a városban, nevezetesen a Petőfi, a Központi, valamint a Korona fogadó kávéháza.
A Békés Megyei Levéltár közjegyzői iratai között található a Pallay János gyulai királyi közjegyző által 1878-ban Fehér Ignác vendéglős és felesége, Toronyai Ágnes részére készített vagyonátadási szerződés. Ez többek között a házaspár által vezetett kávéház berendezési leltárát is tartalmazza. Fehér Ignác ebben az időben a Korona fogadó, szálló és kávéház (a napjainkban üresen álló 1. számú általános iskola helyén állt épület) bérlője volt.
A kávéházi leltár a berendezési tárgyak közül elsőként egy nagy teke(biliárd)asztalt tüntetett fel a hozzávaló kellékekkel együtt. A korabeli jogszabályok értelmében e nélkül nem is lehetett kávéházat üzemeltetni. Ha a nagy asztal nem volt elegendő a biliárdozók számára, rendelkezésre állt még egy kis tekeasztal is. A kikapcsolódásra vágyó polgárok 59 nádszéken helyezhették magukat kényelembe. A társasággal betérők négy nagy festett kerek fenyőfa vagy egy nagy kerek tölgyfa asztalt ülhettek körül. Bizalmas beszélgetésekre vagy magányos elmélkedésre két kisebb sárgára festett kerek asztal szolgált. A kártyajáték megszállottjait két kis kerek kártyaasztal várta. A kávéház bútorzatát még egy fényezett „kihúzó” asztal egészítette ki. Ingaóra jelezte éjfélkor a zeneszó végét és két órával később a zárást. A falakat nyolc, aranykeretbe foglalt olajfestmény és két nagyobb, valamint egy kisebb méretű tükör díszítette.
Egy másik levéltári dokumentum, a Gyula város 1886. évi „fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról” kiadott szabályrendelete szerint a megyeszékhelyen négy kávéház működhetett, ahol a kávén, teán, csokoládén kívül engedélyhez nem kötött szeszes italokat, fagylaltot és süteményeket fogyaszthattak a vendégek.
