Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek október 23-án a gyulavári kopjafánál. A megemlékezésen Pataky László, a Bay Zoltán általános iskola tanára mondott beszédet.
Pataky László beszédében felidézte: a kopjafát 1991. október 23—án állították, azóta minden évben ott emlékeznek meg a forradalom hőseiről.
– Mit üzen számunkra 1956 tiszta forradalma? A múltra épített jövő mindenkié. A szabadság elvetett magjai áldást hoznak azoknak, akik gondozzák és plántálják azt – mondta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Kiemelte: a szovjet katonai levéltár adatai alapján tudjuk, hogy 1956. november 4-én mintegy kétezer ártatlan magyar polgár esett áldozatul. A Magyarországon tevékenykedő szovjet alakulatok törzsparancsnoki jelentései alapján az elfogott forradalmárokat rendkívüli szovjet hadbíróságok ítélték el.
– Gyulavári, az apró település a megcsonkított Magyarország délkeleti határszélén egy kommunista kisebbség hatalma alatt élte napjait a sztálini, Rákosi-időkben. Erős, személyes kötődések fájdalma árnyékolta be a mindennapok életét – tette hozzá Pataky László.
Aláhúzta: ebbe a történelmi környezetbe érkezett meg a vidéki településre 1956. december 17-én a pufajkások hada, a lakosságot megfélemlítették, zsarolták.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Mint mondta, Gyulavári fiatalsága is hitt a szabadság eszméjében, a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésében. A karhatalmisták provokálták a gyulaváriakat, a helyi forradalmárok – Zsótér Mátyás, Dandé János, ifj. Bay Mihály, Boros Ferenc, Székely Mihály, Erdős András, Erdős József, Szilágyi István, Szántó Sándor, Turi István, Petrás János, Rusz János, Szabó János, Kiss Á. Ferenc, Berár János, Szántó Mihály, Sinkó László – a lakosságot szerették volna megvédeni a későbbi atrocitásoktól.
Hangsúlyozta: ebben a küzdelemben talált egymásra Mány Erzsébet és Farkas Mihály, mint lelkitárs és hazájáért küzdő szabadságharcos, akik egy jobb világ megteremtésének reményében csatlakoztak a forradalomhoz. Mártírhaláluk nem volt hiábavaló, példaként állnak előttünk a mai napig.
– Gyula és Gyulavári 1956-os történeti értékeinek és eszmeiségének megóvása nemcsak követendő cél, hanem mindannyiunk számára további feladat is.
A köszöntő után a Bay Zoltán általános iskola diákjai adtak műsort, majd a koszorúk elhelyezésével zárult az ünnepség.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
