Az elmúlt időszakban a Magyar Narancs és újságírója hangzatos szalagcímekkel igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a gyulai jegyző „tiltott adatgyűjtést” végzett volna, és lakosok ezreinek bizalmas banki adataihoz próbált volna jogtalanul hozzáférni. A hivatalos hatósági döntések azonban pontról pontra cáfolják ezeket az újságírói vádakat, és tisztázzák a hivatalt.
A rendőrség kimondta: nem történt bűncselekmény
A Bod Tamás rovatszerkesztő feljelentése nyomán indult büntetőeljárást a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya határozatával megszüntette. A nyomozó hatóság hivatali visszaélés és személyes adattal visszaélés gyanúját is vizsgálta, ám a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelműen megállapította: a cselekmény nem bűncselekmény.
A rendőrségi határozat indokolása rámutat, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az önkormányzat adóhatósága a jegyző. Amikor az adatokat kérte, hivatalos személyként, jogszerű hatáskörben járt el a város adóbevételeinek biztosítása érdekében.
Semmilyen bizalmas banki adatot nem kértek be
A rendőrségi határozat és a NAIH korábbi vizsgálata teljes összhangban van abban a kulcskérdésben, hogy visszaélésre alkalmas adatszerzés nem történt. A hatóságok rögzítették: a hivatal kizárólag a számlák technikai azonosító adatait (számlaszám, devizanem) kérte be adóvégrehajtási célból; senkinek a konkrét bankszámlaegyenlegét, pénzügyi forgalmát vagy bizalmas vagyoni helyzetét nem kérték ki és nem vizsgálták.
A nyomozó hatóság jogi indokolásában külön kiemelte, hogy az adatok kezelésére a „GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján került sor”. Ez azt jelenti, hogy az adatkezelés közérdekű feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásához volt szükséges. Szó sem volt tehát önkényes adatgyűjtésről.
Az adatvédelmi hatóság (NAIH) korábbi észrevétele csupán egy technikai jellegű finomításra (az adózói kör szigorúbb előzetes szűrésére – A Szerk.) vonatkozott az adattakarékosság elve miatt. A rendőrségi határozat rögzíti, hogy a jegyző a jogalap nélkül kezelt azonosító adatok törlésére azonnal intézkedett, a felszólításban meghatározott kötelezettségének eleget tett, és új, részletes belső adatvédelmi szabályozást léptetett életbe.
A jogsértő állapot megszűnt, az ügy lezárva
A határozat záró része kimondja: tekintettel arra, hogy az eljárás befejezéséig a jogsértő állapot megszűnt, és a jegyző minden szükséges intézkedést megtett a folyamatok szabályozására, további intézkedési kötelezettség nem áll fenn.
A rendőrség megszüntető határozatával végleg eldőlt a politikai felhangoktól sem mentes ügy. Beigazolódott, hogy a gyulai jegyző és a polgármesteri hivatal a jogszabályoknak megfelelően, a város érdekeit védve járt el az adóhátralékok behajtása során, és a lakosságot érintő „tiltott adatgyűjtésről” szóló vádak teljesen alaptalanok voltak.
[Csige Gábor gyulai jegyző még június 29-én közleményben reagált a magyarnarancs.hu-n megjelent írásra. – A Szerk.]
