2026. június 26-án Gyula Város Önkormányzatának hivatalos Facebook-oldalán lakossági tájékoztató került közzétételre, miszerint július 2-án (csütörtök), a napnyugta utáni órákban földi kémiai szúnyoggyérítésre kerül sor, amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi. A Facebook-poszt alatt és aztán egyes csoportokban heves tiltakozás indult több személy és szervezet részéről. Erre kívánunk most érdemben reagálni.
Megértjük, hogy a kémiai szúnyoggyérítés elrendelése aggodalmat kelthet a lakosság egy részében. Fontos számunkra az Önök nyugalma és egészsége, ezért szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba, és részletesen, tényekkel alátámasztva bemutatni, miért van szükség erre a lépésre, hogyan történik a beavatkozás, és miért biztonságos az Önök számára. Kérjük Önöket, hogy a teljes tájékoztatót szíveskedjenek elolvasni!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által koordinált szúnyoggyérítés elsődleges célja a lakosság életminőségének javítása és az esetleges szúnyogok által terjesztett betegségek megelőzése, amikor a szúnyogártalom már eléri azt a szintet, ami azonnali beavatkozást kíván.
Miért nem elég a biológia védekezés?
Miért gyakran felmerülő és teljesen jogos kérdés, hogy miért nem környezetbarátabb, biológiai módszereket alkalmaznak a szakemberek? A válasz a szúnyogok életciklusában és az időjárási körülményekben rejlik:
- Eltérő célpont: A biológiai gyérítés (Bti nevű baktériumkészítménnyel) kizárólag a vízben élő szúnyoglárvák ellen hatásos. A már kikelt, repülő és csípő kifejlett szúnyogok (imágók) ellen ez a szer hatástalan.
- Azonnali beavatkozás: Amikor egy területen hirtelen, tömegesen jelennek meg a kifejlett, vérszívó rovarok, az azonnali enyhülést kizárólag a kifejlett egyedeket célzó kémiai irtás tudja biztosítani.
- Rejtett tenyészőhelyek: Bár a biológiai lárvaírtás rendkívül fontos és folyamatosan zajlik, a kiterjedt, sűrű növényzettel borított, nehezen megközelíthető vízterületeken, vagy a magánudvarokban megbújó apró pocsolyákban (vödrök, ereszcsatornák) lévő lárvákat szinte lehetetlen teljes mértékben elérni.
A hatékony szúnyoggyérítés a két módszer kombinációja: a biológiai a megelőzést, a kémiai pedig az azonnali kárelhárítást szolgálja.
Ha a két kombináció együtt fejti ki legjobban a hatását, miért nem kerül most sor biológiai gyérítésre is?
A biológiai szúnyoggyérítés a szúnyogpopuláció szabályozásának egy modern, környezetkímélő módja. Lényege, hogy természetes úton, célzottan avatkoznak be a rovarok szaporodásába. A biológiai védekezés világszerte legelterjedtebb eszköze egy természetben is előforduló talajbaktérium, a Bacillus thuringiensis var. israelensis (Bti) alkalmazása. A baktérium egy speciális fehérjekristályt termel. Ezt a készítményt a szúnyogok tenyészővizeibe juttatják, amit a lárvák táplálkozás közben elfogyasztanak. A lárva – a baktériumot elfogyasztva – néhány órán belül elpusztul, még mielőtt kifejlett, csípő rovarrá válna. Folyadék vagy granulátum formájában permetezik az állóvizekre, árterekre, csatornákba légi (repülőgép, drón) vagy földi úton.
Mivel a lárvákat kell megcélozni, pontosan ismerni kell a tenyészőhelyeket. A kiterjedt árterek mellett a lakott területeken lévő rejtett kis vizek (esővízgyűjtő hordók, eldugult ereszcsatornák, kint felejtett vödrök, gumiabroncsok) felkutatása és kezelése komoly feladat.
Mind a Katasztrófavédelem, mind pedig az önkormányzat szakemberei (etnomológusok) folyamatosan monitorozzák a lehetséges tenyészőhelyeket. Az egész vármegyében a szakemberek csupán néhány tenyészőhelyet azonosítottak eddig, összesen 250 ha területen ezt a biológiai védekezést el is végezték a múlthét során. Jellemzően holtágakat érintett a légi biológiai védekezés.
Gyulán ilyen, kiterjedt természetes lelőhelyet nem azonosítottak. A tenyészőhelyek – főképp a városunkban is megjelent invazív, nem őshonos fajok esetében – háztáji jellegűek (kis tavak, ereszcsatorna, bármilyen nedves közeg), ezért biológiai módszerrel hatékonyan nem lehet ellenük védekezni.
Amennyiben a helyzet változik és a szakemberek szerint a biológiai védekezés elrendelhető és várhatóan hatékony lesz, úgy arra sor fog kerülni.
Milyen szerrel és hogyan végzik a kémiai gyérítést?
A beavatkozást a legkorszerűbb ULV (Ultra Low Volume – ultra kis mennyiségű) technológiával végzik, földi gépekkel.
– Minimális vegyszer: Ez az eljárás nem „locsolást” jelent. A gépek a szert mikroszkopikus méretű cseppekre (ködre) bontják.
– A hatóanyag: A leggyakrabban használt készítmények (mint a Deltasect) hatóanyaga a deltametrin, amely egy mesterségesen előállított, a természetes krizantémkivonathoz hasonló vegyület.
– Gyors lebomlás: Ez az anyag a környezetbe kikerülve, a napfény (UV-sugárzás) és a levegő hatására órák alatt ártalmatlan vegyületekre bomlik le, így nem halmozódik fel a talajban vagy a növényeken.
Kik ellenőrzik, és mennyire biztonságos?
A kémiai szúnyoggyérítés szigorúan szabályozott folyamat, amely nem hordoz egészségügyi kockázatot a lakosságra nézve, ha a minimális óvintézkedéseket betartják.
- Szigorú engedélyeztetés: Csak és kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által engedélyezett, bevizsgált és az Európai Unió területén is alkalmazható irtószerek használhatók fel Magyarországon. Minden ilyen vegyszer – így a most alkalmazásra kerülő is – az országos tiszti főorvos engedélyével bír!
- Szakértői kivitelezés: A munkát nem laikusok, hanem szakképzett kártevőirtó szakemberek végzik, a Katasztrófavédelem és független rovartani szakértők (entomológusok) folyamatos felügyelete és mérései mellett.
- Melegvérűekre ártalmatlan: A kijuttatott rendkívül alacsony koncentráció emberre, kutyára, macskára, madarakra nem jelent veszélyt. A rovarok idegrendszere teljesen máshogy működik, mint a miénk, és a méretbeli különbségek miatt a szer csak a legapróbb repülő rovarokra hat.
- Méhek védelme: A kezeléseket az esti, éjszakai órákban végzik, amikor a hasznos beporzó rovarok, a méhek már visszatértek a kaptárakba. Mindazonáltal a méhészek értesítését minden alkalommal megtesszük, hogy a kaptárak védelméről – ha szükséges – gondoskodni tudjanak.
Hogyan segíthetünk közösen?
Bár a szer az emberre nem veszélyes, az arra érzékenyeknél (pl. asztmások) az apró permetcseppek közvetlen belélegzése enyhe irritációt okozhat. Ezért kérjük az alapvető, józan észt követő javaslatok betartását:
- A permetező autó áthaladásakor és az azt követő 1 órában tartsák csukva az ablakokat, ajtókat.
- A szabadban szárított ruhákat, kint felejtett élelmiszereket, gyerekjátékokat érdemes bevinni vagy letakarni.
- A kertben termett gyümölcsöket fogyasztás előtt mindig alaposan mossák meg (ez egyébként is elvárható).
- A saját udvarukban lévő pangó vizek (esővizes hordók, eldugult csatornák, kint hagyott gumiabroncsok) kiürítésével Önök is hatalmas lépést tehetnek a szúnyogok szaporodásának megakadályozásában!
A szúnyoggyérítés csak a nyugodt estékről szól?
A szúnyoggyérítés szükségességének megértéséhez elengedhetetlen ismerni azokat a közegészségügyi és állategészségügyi kockázatokat, amelyeket ezek a rovarok jelentenek. Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás és a megnövekedett nemzetközi áruforgalom miatt Magyarországon is megjelentek olyan új, invazív szúnyogfajok, amelyek korábban csak trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton éltek.
A hazánkban őshonos mintegy 50 szúnyogfaj mellett az utóbbi években három új, agresszívan terjeszkedő faj is megjelent: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog, valamint koreai szúnyog. Ezek közös jellemzője, hogy kiválóan alkalmazkodnak az emberi környezethez és a legkisebb, mesterséges vízgyülemekben (pl. virágcserepek alátéteiben, elhagyott gumiabroncsokban) is képesek szaporodni.
Bár Magyarországon a trópusi betegségek tömeges, helyi terjedésétől jelenleg nem kell tartani, az invazív fajok megtelepedése miatt a kockázat évről évre nő.
– Nyugat-nílusi láz: Ez a betegség már jelen van Magyarországon, és őshonos szúnyogok (pl. a dalos szúnyog) is terjesztik. A fertőzések 80%-a tünetmentes, a maradék esetekben enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Ritkán (az esetek kevesebb mint 1%-ában) súlyos idegrendszeri szövődményeket (agyvelő- vagy agyhártyagyulladást) okozhat, főként az idősebb vagy legyengült immunrendszerű betegeknél.
– Dengue-láz, Chikungunya-láz és Zika-vírus: Ezeket a trópusi vírusokat hazánkban egyelőre szinte kizárólag külföldről, trópusi utazásokról hurcolják be a betegek. A veszélyt az jelenti, hogy az ázsiai tigrisszúnyog képes átvinni a vírust egy fertőzött hazai betegről egy egészséges emberre, így elindítva egy helyi járványt.
A szúnyogok a hazai háziállatokat, különösen a kutyákat és a macskákat is komoly veszélynek teszik ki:
– Szívférgesség: Az egyik legsúlyosabb, kutyákat (és ritkábban macskákat) fenyegető betegség, amelyet az invazív és az őshonos szúnyogok egyaránt terjesztenek. Kezelés nélkül szívelégtelenséghez és az állat pusztulásához vezet.
– Bőrférgesség: A szívféreg rokona. A kifejlett férgek a bőr alatt, a kötőszövetekben helyezkednek el, általában bőrgyulladást, csomókat okozva. A bőrférgesség úgynevezett zoonózis, ami azt jelenti, hogy a szúnyog közvetítésével emberre is átterjedhet. Bár az emberi szervezetben a féreg nem tud teljesen kifejlődni és szaporodni, a bőr alatt vagy a szem környékén betokozódva kellemetlen csomókat alkothat, amelyeket sebészi úton kell eltávolítani.
Az invazív fajok megtelepedése és az általuk (valamint a hazai fajok által) hordozott betegségek miatt a szúnyogok elleni védekezés ma már nem csupán kényelmi kérdés, hanem komoly köz- és állategészségügyi érdek. Kijelenthető tehát, hogy a csípőszúnyogok elleni védekezés nem csupán arról szól, hogy a nyári esték nyugalmát semmi se veszélyeztesse, hanem jelentős közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot is hordoz a gyérítés elmaradása.
Mi fog most történni?
A tiltakozók egy része e-mail-üzenetben és kiáltványban hivatkoztak arra, hogy az Alaptörvényben biztosított „egészséges környezethez való” joguk sérül, ha a mára tervezett intézkedés megtartásra kerül.
A beadványozók érvelése Magyarország Alaptörvényének XXI. cikkére hivatkozik, amely valóban kimondja, hogy „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”.
Ezzel az alapjoggal azonban egy másik, azonos szintű alapjog áll szemben: az Alaptörvény XX. cikkében rögzített „jog a testi és lelki egészséghez”. A korábban említett invazív szúnyogfajok és az általuk terjesztett betegségek (pl. Nyugat-nílusi láz) közvetlen közegészségügyi kockázatot jelentenek. Az államnak és az önkormányzatnak kötelezettsége van arra, hogy megóvja a lakosság egészségét egy esetleges járványtól vagy a tömeges rovarártalom okozta egészségkárosodástól (pl. allergiás reakciók, alvásmegvonás, stressz).
Amikor két alapjog ütközik, a jogrendszer a szükségesség és arányosság tesztjét alkalmazza. A kérdés az: szükséges-e a környezet minimális terhelése az emberek egészségének megóvásához, és arányos-e a beavatkozás mértéke?
A hazai és nemzetközi jogi gyakorlat alapján a hivatalos, engedélyezett keretek között zajló közegészségügyi kártevőirtás nem minősül az egészséges környezethez való jog aránytalan sérelmének. A környezetvédelmi érdekek (pl. hasznos rovarok védelme) valóban csorbát szenvednek, ami sajnálatos ökológiai mellékhatás. Azonban az emberi egészség védelme (pl. a fertőző betegségek megelőzése) ebben a kontextusban prioritást élvez. A hatóanyag (deltametrin) rövid időn belüli lebomlása biztosítja, hogy a környezetbe való beavatkozás nem okoz tartós, visszafordíthatatlan károsodást.
A beadványozók szándéka tiszteletre méltó, hiszen a környezet védelme mindannyiunk érdeke. A hatóságok döntése azonban – miszerint elrendelik a gyérítést – a jelenlegi jogi és szakmai konszenzus alapján megalapozott, mivel egy nagyobb kockázatot (közegészségügyi vészhelyzetet és betegségeket) hárítanak el egy szigorúan ellenőrzött, átmeneti és engedélyezett környezeti terhelés árán. Éppen ezért a július 2-ára tervezett (tartaléknapok: július 3. és 4.) földi kémiai szúnyoggyérítés megtartásra kerül, amelyhez kérjük a lakosság józan belátását és a kért intézkedések megtételét.
Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a beadványozók egy csoportjával ma találkozó történt, ahol a jegyző tájékoztatta őket a körülményekről, a szükségszerűségről, valamint arról, hogy a mai gyérítés nem marad el. Egyben felajánlotta a hivatal erőforrásait ahhoz, hogy a környezetvédelmi és civil szakemberekkel együtt kialakítsunk egy újfajta kommunikációt, oktatást a lakosság számára, amely arra irányul, hogy idővel ténylegesen elegendő legyen a biológiai védekezés, leginkább a megelőzés. A találkozón részt vevő személyek részéről a közös gondolkodás és jövőbeni együttműködés felvetése pozitív fogadtatásra talált.
