A közleményben azt írták, hogy a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása az egyik legsúlyosabb adóügyi jogsértés, és a NAV kétmillió forint mulasztási bírság kiszabása mellett be is zárathatja az üzletet. Sok vállalkozást ugyanakkor a törvény által kötelezően előírt közzétételi listára felkerülés érint a leghátrányosabban, mert két évig semmilyen költségvetési támogatást nem kaphat az adózó, ha felkerül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy a NAV listájára.
Hozzátették, a szombaton hatályba lépett változás a jogbiztonságot is szolgálja, mert már nincs jelentősége annak, melyik hatóság éri tetten az alkalmazottját bejelenteni elmulasztó munkáltatót, mert a NAV-nál is megnyílik a lehetőség a listáról történő lekerülésre.
Közölték, a jogsértés súlyára tekintettel szükségesek garanciális szabályok is, így egyrészt egy évben csak egyszer lehet kérni a lekerülést, másrészt legfeljebb öt alkalmazott bejelentésének elmulasztása esetén vehető igénybe ez a fajta könnyítés.
Harmadrészt meg kell fizetni a közzétételi bírságot is, amelynek mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese, így az összeg elérheti a 20 millió forintot – írták a közleményben.
A hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó változásokról a NAV azt írta, hogy a hatóság ügyfélcentrikus, így jellemzően amikor valaki nem teljesíti határidőben a bevallási, adatszolgáltatási vagy pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, nem bírságol rögtön, hanem figyelmeztet.
Ezekben a felhívásokban 15 napos határidőt ad a teljesítésre az adóhatóság – mutattak rá, közölve azt is, július 5-től az a cég vagy más jogi személy, szervezet, amely még ez idő alatt sem pótolja a hiányosságát, 200 ezer forintos mulasztási bírsággal számolhat.
A NAV még ezt követően is segít, újabb felhívást küld, amelyben az érintettek kapnak még egy lehetőséget, és ha 15 napon belül jogszerűen teljesítenek, a korábban kiszabott bírság mérsékelhető, de akár el is engedhető – olvasható a közleményben.
