Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A vártnál jobb évet zár a fürdő
Kun Miklós elmondta: a januártól áprilisig tartó időszakban lényegesen jobb volt a vendégforgalom, mint amire számítottak, májusban és júniusban viszont a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest rosszabb. Az ország más fürdőiben is jellemző visszaesés az előszezonos külföldi utak vendégelszívó hatásának és a változékony időjárásnak tudható be – tette hozzá. Júliusban és augusztusban „visszatértek a Covid előtti aranyévek”: jelentős volt a vendégforgalom, és a vendégkört magas költési hajlandóság jellemezte – összegezte az ügyvezető.
Közölte: a látogatószám év végére elérheti az üzleti tervben prognosztizált 580 ezret, ami némileg elmarad a pandémia előtti időszak 600–630 ezres látogatószámától. Megjegyezte: a gyulai az ország legnagyobb vidéki, nemzetközi jelentőségű fürdői közé tartozik.
Kun Miklós hangsúlyozta: saját erőből akkora számú és volumenű beruházást, mint idén, korábban nem valósítottak meg a Gyulai Várfürdőben. Mint ismertette, 240 millió forintból 50-ről 500 kilowattosra bővítik napelemparkjukat, amely az éves áramfogyasztásuk több mint 16 százalékát fedezi majd. A nyári szezont követően a Beach bár és a versenyuszoda melletti büfé bontásához is hozzálátnak, a helyükön új, stílusában a várfürdő arculatával harmonizáló épületet húznak fel. A 4-es termálkút újbóli beüzemeléséhez és az 5-ös kút rekonstrukciójához már hozzákezdtek, és napokon belül megkezdik egy automata öntözőrendszer kiépítését is. Emellett felújították a dögönyözős medencét, a „gyerekparadicsom” melletti vizesblokkot és a fürdő egészségügyi épületét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ügyvezető jelezte: a 2,88 milliárd forint 90 százalékos intenzitású állami támogatásból megvalósuló beruházásuk is rendben zajlik. A főépület átalakítása és a korábban a reumatológiának helyet adó épületrésszel való összekapcsolása a beszámoló szerint jövő áprilisra fejeződhet be. A projekt harmadik üteméhez, a lovarda rekonstrukciójához most készülnek a belsőépítészeti koncepciótervek, a szigeteléstechnikai szakvélemény és megvalósítási terv – derül ki a szakmai anyagból.
Kun Miklós az ülésen arról is beszélt, hogy jövő januárban 10 százalékos, júniusban 4 százalékos áremelést hajtanak végre; áraikkal a hazai fürdők között a középmezőny alján helyezkednek el.
A cég a bevételek volatilitása miatt jövőre a 2023-as átlagos inflációtól 4 százalékkal elmaradó, 14 százalékos átlagos béremelést tervez. Ha jól sikerül a szezon, ezt jutalommal is kiegészítik – fejtette ki az ügyvezető.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kérdésére elmondta: a gyógyászati kezelések száma 4–6 százalékkal csökken évente, ennek az az oka, hogy „kikopik” az a vendégkör, amelyik korábban igénybe vette ezeket a szolgáltatásokat.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) gazdasági tanácsnok érdeklődésére jelezte: megteremtik annak a lehetőségét, hogy a 4-es kút termálvizével fűthessék az önkormányzati vendégházat és az alispáni lakban lévő játszóházat, amennyiben a hőkapacitás lehetővé teszi.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új burkolat kerül a vár körüli sétányra
Egyhangú döntéssel 29 millió 879 ezer forintot biztosított a képviselő-testület a költségvetés céltartalékából a csónakázótó partfalának védelméhez, a várkivilágítás kábeleinek cseréjéhez, továbbá vársétány új burkolatának lerakásához.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester az előterjesztés ismertetésekor kifejtette: szabad szemmel is láthatók a partfalon a statikai problémákra utaló jelek, amelyeket az önkormányzat által 2020-ban készíttetett szakvélemény is feltárt. Az előterjesztésből kiderül: a rézsű erodálódását a kedvezőtlen talajfizikai tulajdonságok, a hullámverés és a hirtelen vízszintváltozás okozza.
A szakvélemény lábazati kőszórást javasolt a problémára. Az önkormányzat elkészíttette a kivitelezéshez szükséges engedélyezési tervdokumentációt, melyre a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyt adott. Az idei büdzsében a tervezői költségbecslés alapján állították be a munka költségét, 32 millió forintot, időközben azonban kiderült: más munkálatok elvégzése is esedékessé vált, ami miatt további forrásokra van szükség.
A polgármester elmondta: a vár homlokzatvilágítása többször nem működött, ezért le kell cserélni a kábelhálózatot. A vár és a barokk támfal közötti sétányra több panasz érkezett, időszerűvé vált a burkolat cseréje – tette hozzá. A gyöngykavicsot úgynevezett Stabilizer burkolatra cserélik, amely betonkeménységű, ugyanakkor elnyeli a vizet, környezetbarát és esztétikus – húzta alá a városvezető.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tilos lesz kutyát fürdetni a városerdei szabadstrandon
A képviselő-testület egyhangúlag módosította az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletet. A polgármester kifejtette: legutóbb 2021-ben változtattak a rendeleten, és a tapasztalatok alapján most újabb módosítás vált szükségessé.
Többek között a társasházi állattartással kapcsolatosan kiegészítő szabályként került a rendeletbe a használati megállapodásra való utalás. Emellett pontosították az állatok köztéri szökőkutakban és azok medencéiben történő fürdetésének tilalmát, így már utóbbiak is szerepelnek a rendelet szövegében. A jogszabály kimondja, hogy a városerdei szabadstrandon tilos kutyát fürdetni, és kitér arra is, hogy tilos közterületen trágyát tárolni.
Csige Gábor jegyző Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) társasházi állattartással kapcsolatos kérdésére leszögezte: a rendelet hatálya a kedvtelésből tartott állatokra terjed ki, a képviselő által említett díszhalak nem szerepelnek a listán. Aláhúzta: az állattartásra nem kell engedélyt kérniük a társasházi ingatlantulajdonosoknak, célszerű viszont az állattartással kapcsolatos kérdéseket rögzíteni a társasházi szervezeti és működési szabályzatában, illetve házirendben, így elkerülhetők a későbbi jogviták.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ökrös István (Fidesz–KDNP) üdvözölte a városerdei stranddal kapcsolatos pontot. Mint mondta, sok embert felháborított, hogy kutyákkal kellett együttfürdenie, volt, aki parazitafertőzés miatt kérte a segítségét. A képviselő az előterjesztés kapcsán felvetette: több helyen etetik a városban a gazdátlan, beteg macskákat, amelyek megfertőzhetik az egészséges állatokat, és szaporodnak.
Görgényi Ernő kifejtette: az ebrendésznek a gazdátlan macskákat is be kellene fognia, esetükben azonban nehéz megállapítani, hogy gazdátlanok-e, ráadásul a befogásuk is nehezebb. Rámutatott: macskát közterületen etetni tilos. Ha valaki ezt megszegi, köztisztasági szabálysértést követ el, vagyis fel lehet lépni vele szemben, noha jó szándékkal, abban a meggyőződésben eteti a kóbor állatot, hogy jót tesz vele. A városvezető szerint felvilágosító kampányra volna szükség, hogy az emberek tudják, milyen közegészségügyi kockázatai vannak annak, ha valaki a kóbor macskákat eteti.
